2011. november. 21. 18:00 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 21. 17:56 Közoktatás

Hoffmann Rózsáék szerint jó ötlet a tankönyvterjesztés államosítása

Az oktatási államtitkárság szerint a könyvtárellátó képes lesz hatékonyságot és középtávon árcsökkenést elérni az...

Az oktatási államtitkárság szerint a könyvtárellátó képes lesz hatékonyságot és középtávon árcsökkenést elérni az iskolai tankönyvterjesztésben. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának indítványa szerint a tankönyvek megrendelése, beszerzése, az iskolákba való eljuttatásának megszervezése és a vételár beszedése állami közérdekű feladat, amelyet a jövőben a magyar állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n keresztül látna el. 

Az államtitkárság szerint az a korábbi garancia is megmarad, hogy a tanulók a tankönyvjegyzékben szereplő áron jutnak a tankönyvekhez. A tervek szerint a tankönyvárak emelkedése megáll, majd középtávon csökken, mivel a tankönyvjegyzék szerinti árak tekintetében is fokozó versenyre lehet számítani.

Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a könyvtárellátó, mint nonprofit szervezet osztalékként kivehető nyereség elérésére nem törekszik, a tankönyvárak tankönyvlistán feltüntetett mértékéhez képest a versenyeztetéssel elért tankönyv beszerzési árak láthatóvá válnak. Így a tankönyvek következő évi árazása ellenőrizhetőbb lesz, nemcsak az állam, de a kiadók számára is.

Kitértek arra is, hogy a könyvtárellátó pártatlan szereplő, semelyik piaci érdekcsoporthoz nem kötődik, ezért a versenyeztetésben érdek nélkül, független szereplőként jár el. A törvényjavaslat szerint marad a hatszázalékos iskolai terjesztési díj, ezt az iskola igazgatója a munkát végző személyek díjazására, vagy az intézmény működési költségeire fordíthatja - mutatnak rá.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.