Miután több mint 23 ezren – magánszemélyek, intézmények és egész tantestületek – álltak a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének kezdeményezése mellé, a tanárok újabb levelet tettek közzé, melyben tömören megfogalmazzák, milyen problémák vannak jelenleg a közoktatásban, melyre sürgősen megoldást kell keresni. Az újabb nyílt levelet már Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak és Czunyiné Bertalan Juditnak címezték a hermanosok és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai.

A Herman Ottó Gimnázium még január elején tette közzé a levelét, melyben az oktatás problémáit tárják fel, valamint elmondták, ha nem jönnek változások, az egész oktatási rendszer veszélybe kerül. Tiltakozásuk országos méretű támogatásra talált, a Tanítanék oldalon már több mint 23 ezren csatlakoztak hozzájuk – magánszemélyek, intézmények, csoportok, sőt, teljes tantestületek is. Balog Zoltán és Czunyiné Bertalan Judit szombaton sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentették, közoktatási kerekasztalt hoznak létre, hogy tárgyalhassanak a tanárokkal.

Balog Zoltán az RTL Klub Házon kívül című műsorában pedig azt is elismerte, „túltolták kicsit a biciklit”, amikor ennyire központosították a közoktatást. Mára ugyanis az a helyzet alakult ki, hogy az iskolák már nem tudnak semmilyen beszerzést egyedül elvégezni, hiszen azt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak kell engedélyezni, ami nehézkes, hosszadalmas és sokszor válasz sem érkezik a kérésre. Így viszont az iskolákban nincs papír, a tanároknak fejenként napi egy kréta jut.

Balog egyébként szerdán elutazott Miskolcra, ahol iskolaigazgatókkal, tanárokkal tárgyalt és egyetlen engedményt adott: szüneteltetni fogják a minősített pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzését, erre három évig nem kell számítaniuk. Ezzel szeretné a tanárok adminisztrációs terheit csökkenteni.

A hermanosok és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium tanárai most újabb levelet tettek közzé, melyben azt írják, „látván 2016. január 6-án közzétett nyílt levelünk országos támogatottságát, igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak”. Kérik a levél címzettjeit, hogy „az áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában a pedagógustársadalmat támogatni szíveskedjen”. Kérik továbbá, hogy az általuk alább felvázolt problémahalmazok mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal.

Túlzott központosítás

Az első halmaz a „túlzott központosítás”. Mint írják, ott érzik indokoltnak az állami fenntartást, ahol az önkormányzatok erre képtelenek lennének. Máshol viszont „a túlzott centralizáció kártékony, a mindennapi működést akadályozó hatású. A központosítás okozta bürokrácia miatt hiányosak vagy akadályozottak a mindennapi munkavégzéshez szükséges tárgyi és anyagi feltételek„. Kérik, hogy az iskolák kapják vissza az önálló gazdálkodási jogukat, szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását (KLIK mint „fenntartó” – Önkormányzat mint „működtető”). Az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket mind az intézmény irányítása, mind a szakmai felügyelet szempontjából is.

Egymással nem koherens változtatások

A második problémakört az egymással nem koherens változtatások adják a tanárok álláspontja szerint. Rövid idő alatt sok változtatás történt, de mindez túlterheli a rendszert, a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - olvasható a levélben. Kérik, hogy „a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték”.

Azt is kikötötték, hogy a bevezetendő változásokhoz először teremtsék meg a körülményeket. Itt utaltak a mindennapos testnevelés bevezetésére, amely szintén nem volt kidolgozva és komoly problémákat vetett fel. „A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza! A változások nem érinthetik a tanulókat hátrányosan, nem érinthetik a már 2 évvel ezelőtt befejezett tantárgyak követelményeit -– mindenkinek legyen joga a tanultak alapján letenni az érettségi vizsgát!” - áll a levélben.

Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés

A harmadik gond a levél szerint az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés: a Nemzeti Alaptanterv rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett, a kompetencia alapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli - írták a hermanosok. „A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt”. Erről korábban egy diák is vallott, ezt itt olvashatjátok.

A tanárok ezért kérik, gondolják át újra a tanterveket, csökkentsék a tananyagot, elsősorban a lexikális tudásanyag és életkori sajátosságoknak nem megfelelő tartalom csökkentésével, valamint legyen korszerűbb az alaptanterv. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a diákok óraszámát is csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint amennyi a felnőttek kötelező munkaideje. „Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre, a rendszerből kikerültek számára pedig állítsák fel az integrációjukat segítő ellátórendszert. Gyermekeink egészséges testi és lelki fejlődése, a jövő generáció sorsa függ ezektől a lépésektől!” - írták. Hozzátették azt is, hogy kérik vissza a szabad tankönyvválasztás jogát és a magas színvonalú kompetencia alapú tankönyveket.

Adminisztráció kontra tanítás

A negyedik problémahalmaz az adminisztráció kontra tanítás. Mint a levélben megfogalmazták, a pedagógus feladata a nevelés-oktatás, a gyerekekkel való foglalkozás. A tanítás „alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor” - írták. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere (portfólió, minősítés, tanfelügyelet, BECS stb.) nem eredményez jobb minőséget az oktatásban, viszont szakmai és bérfeszültséget teremt, elvonja a pedagógus erejét és figyelmét az oktató-nevelő munkától (és nem mellékesen saját családjától is) – írták. Szerintük nem növelni kellene az adminisztrációs terheket, hanem „korszerű és a fenntartó által finanszírozott szakmai továbbképzésekre van szükség”.

Azt is leszögezik, hogy a bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan. „Méltatlan, hogy évtizedek óta kiválóan és eredményesen oktató, szűkebb-tágabb környezetükben elismert tanárokat Pedagógus 1-be sorolt be a rendszer, ugyanakkor a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan. Hibás döntés a mestertanári cím és az ellenőrzésekben való részvételük összekapcsolása is. A mestertanár épp a tanulókkal való foglalkozásban kellene, hogy kiteljesítse küldetését” - írták, és hozzátették: alapfeltételnek tartják, hogy a tantestületben a kölcsönös tisztelet és segítő szándék, és ne a „fortélyos félelem” igazgassa őket.

Nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája

Az ötödik problémahalmaz szerint nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája. A tanárok felhívták arra a figyelmet, hogy a kormány úgy kommunikálja a tanárok béremelését, mintha újabb és újabb emelést kapnának, miközben csak egy korábbi ígéret többlépcsős megvalósításáról van szó. Emellett azonban nőttek a pedagógusok terhei, és „sajnos az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű”.

A levélírók kérik, hogy az oktatást segítő dolgozók bérét is azonnali hatállyal rendezzék. Fel kell oldani az egész oktatási rendszerben tapasztalható bérfeszültséget. A bizalmatlanságot sugalló „kötelező benttartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni - írták a tanárok.

Egyeztetés

Az előttük álló egyeztetéssel kapcsolatban azt kérték Orbántól, Balogtól és Czunyinétól, támogassák egy olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni. "Az oktatási kerekasztal tárgyalópartnereként számítsanak az alulról jövő kezdeményezésként alakuló közalkalmazotti tanácsok országos szintű szervezetére is" – írták.

A levelet azzal zárták, hogy a felsorolás közel sem teljes, a nyílt levél - amit oldalakon keresztül tudnának folytatni - csak indikátora lehet a bajoknak. "Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét" - írták a levél végén.