"Én vagyok a migráns": kínos videó egy iskolai farsangról Közoktatás
Nagy Barnabás

"Én vagyok a migráns": kínos videó egy iskolai farsangról

Felvet néhány kérdést az a videó, ami egy erdélyi iskola farsangi buliján készült.

Elképesztően gáz videó került ki a netre, amit az indexes Földes András szerint egy erdélyi iskolában rögzítettek.

A gyerekek farsangján migránsnak és rendőrnek öltözött gyerekek szavalnak arról, hogy a migránsok a tévében a sztárok, a rendőr pedig pofonok kíséretében viszi a menekült nőt a börtönbe, aki inkább egy köteg euróval megkeni a közeget. Mindezt harsány röhejek kísérik a közönség - amit valószínűleg a szülők alkotnak - részéről.

 

Az rendben, hogy az erdélyi gyerekek is évek óta látják a gyűlöletkampányt az egyes magyar nyelvű sajtótermékekben, és ők csak azt adják elő, amit ebből leszűrtek, de vajon a tanárok - például aki a szájuk elé nyomja a mikrofont - vajon hova tették az eszüket?

Vajon komolyan is elbeszélgetnek a gyerekekkel ezekről a kérdésekről? Van szó arról, miért akar rengeteg ember Európába jutni? Vagy arról, hogy egyáltalán nem természetes, ha egy rendőr megpofoz egy nőt (vagy bárkit)? És arról, hogy nem minden menekült járkál egy köteg pénzzel, és egyáltalán nem természetes, hogy megvesztegethető egy rendőr?

Na és azon valaki elgondolkodott a műsor után, hogy vajon mi lehet a baj, ha a gyerekek ezt gondolják az őket körülvevő világról? Esetleg azon, hogy mi lesz, ha a gyerekek felnőve a fentieket magától értetődőnek fogják fel, hiszen anno együtt nevetgéltek rajta a tanárninékkel?

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.