Megszavazta a parlament a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal emelkedik - ezzel tulajdonképpen az infláció miatti lemaradást hozzák be -, nő a tanárok kötelező óraszáma, eltörölnek egyes pótlékokat, illetve a túlóradíjat is.

A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől - ezt most kiterjesztették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

A kormányzati nyilatkozatok szerint a változtatásra és a béremelés mértékének csökkentésére a jogosultak körének kiterjesztése miatt volt szükség. Az ideit minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok: erről itt olvashattok.

Az idei béremelés átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent, a tanári fizetéseket pedig a mindenkori minimálbérhez kötik. A fizetéseket egyébként utoljára 2008-ban emelték: Petróczi Gábor közoktatási szakértő számítása szerint az infláció miatt azóta 31,2 százalékot veszítettek értékükből.

Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől

A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint.

A szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg veszítenek az előnyükből: az új életpálya-modell a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja, szeptembertől ugyanakkor mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni.

A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel maximum 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék maximuma 15 464, illetve 16 944, míg intézményvezető-helyettesi pótléké 61 858, illetve 67 777 forint lesz.

Kivezetik ugyanakkor a több szakon, illetve a hiányszakon tanító pedagógusok pótlékát: ezek eddig havi 9-18 ezer forint pluszjuttatást jelentettek. Akár 30 ezer forinttal is csökkenhet a hosszú ideje a pályán lévő, több szakon tanító, sok túlórát vállaló tanárok bére: erről itt olvashattok.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn azt mondta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. A változások 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

Nem jár túlórapénz, megszűnik a többszakos és a hiányszakon tanítók pótléka

A változtatás része az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A túlóráért mostantól nem jár pluszpénz a tanároknak, a neveléssel-oktatással töltött idő pedig 22 óráról 22-26 órára nő. A tanárok munkaidejének beosztásáról itt olvashattok részletesen.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változik, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

A tárca vezetője szerint fontos, hogy a pedagóguspálya presztízse növekedjen, hiszen ebben az esetben az oktatás színvonala is emelkedik. Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak, akik a közszolgálatban dolgoznak. A pedagógusoknak ilyen perspektíva teremtése a rendszerváltással megegyező idejű. Szerinte a korábbi emelések azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, illetve, mert annak terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője még a szavazás előtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg vizsgálja meg a kormány. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint közülük sokan bruttó 800 ezer forintot kerestek, ezt a mostani béremelésen keresztül azonban nem tudják "bevállalni". Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának kormánypárti elnöke szerint azonban - bár előfordulhat - korántsem ez a tipikus.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!