Egyre több magyar középiskolás tanulna külföldön Közoktatás
MTI

Egyre több magyar középiskolás tanulna külföldön

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja...

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja iránt - közölte az alapítvány. A 2012-2013-as tanévben kilencven magyar középiskolás és két egyetemista tanul a világ 22 országában, míg a korábbi években az alapítvány csereprogramjain részt vevők száma általában 60-65 fő között mozgott.

A jelenleg külföldön tanuló magyar középiskolások közül 75 diák egy teljes tanévet tölt a befogadó országban, míg 15-en hat hónapig vagy annál rövidebb ideig élnek együtt ideiglenes családjukkal. A hazai diákok jellemzően az angol és német nyelvterületeken - főleg az Egyesült Államokban és Németországban - kívánnak tanulni, ám mind gyakrabban választanak egzotikus, a miénktől eltérő kultúrájú országot, amelynek a nyelvét kevesen beszélik. A diákok csupán 25-30 százaléka budapesti, többen Debrecenből, Kaposvárról, Sopronból és Székesfehérvárról vesznek részt a nemzetközi csereprogramban.

A jelenlegi tanévben az AFS közvetítésével 103 külföldi diák érkezett Magyarországra. A törökök, az olaszok, a németek, a japánok és a thaiok körében különösen népszerű célpont Magyarország.

A diákcserékkel foglalkozó nonprofit szervezet magyarországi működésének 22 éve során több mint 1400 diák külföldi tanulását szervezte meg. Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere-szervezete, 1947-ben hozták létre. A szervezet jelenleg a világ több mint ötven országában működik.

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.