Középiskolai végzettség nélkül a roma fiataloknak is tartósan munkanélküli létre vagy rendszertelen foglalkoztatásra kell berendezkedniük – jegyzi meg a tanulmány. A nyolcvanas években a cigány fiataloknak mintegy kétharmada fejezte be a középiskolát, ma már csak felük.

A középiskolát elvégző roma fiatalok több mint fele szakiskolai végzettséget szerez, csak ötödük végez gimnáziumban. A szakiskolát végzettek azonban jóval kisebb jövedelemre számíthatnak – nem csak a romák körében természetesen -, ezért komoly jövedelmi különbségek alakulnak ki – áll a tanulmányban.

A lemorzsolódás egyik legfontosabb oka a családok szegénysége, a földrajzi különbségek azonban nem láthatók a tanulmány szerint. Azért, hogy a roma fiatalok nem tanulnak tovább gimnáziumban, ami a legalacsonyabb lemorzsolódást és a legmagasabb jövőbeli kereseteket ígéri, leginkább az általános iskola végére felhalmozódott készség- és tudásszintbeli lemaradások felelősek – írják.

A váci püspök szerint az egyházi iskolák is okolhatók a szegregációért.

Ez is a családok anyagi helyzetére vetíthető vissza: a roma fiatalok kora gyermekkoruktól kezdve jóval kevésbé jutnak hozzá a készségeik fejlődését elősegítő erőforrásokhoz, vagyis nagy különbségeket találunk a roma és a nem roma családok nyújtotta nevelési környezetben. A nevelési környezetben mutatkozó hátrányok azonban főként a családok tartós szegénységre vezethetők vissza, etnikai sajátosságok nem játszanak számottevő szerepet bennük.

A szegény családokban ugyanis jellemzően alig van könyv, és a legszegényebbek körében az internet sem elterjedt.

Módszeresen nyilvánították fogyatékosság a romákat

A másik ok a lemaradást illetően a tanulmány szerint a szegregáció jelenléte. Az általános iskolák etnikai szegregáltsága jelentős mértékben megnőtt Magyarországon az 1980-as évek óta eltelt több mint három évtizedben, és jelenleg is tovább növekszik.

A teljes tanulmány itt érhető el.