2012. február. 26. 23:23 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 26. 19:25 Közoktatás

Egyre kevesebb olasz diák jár hittanórákra

Csökkent az olasz állami iskolákban a katolikus hittanórát hallgató tanulók száma, de arányuk még így is megközelíti a...

Csökkent az olasz állami iskolákban a katolikus hittanórát hallgató tanulók száma, de arányuk még így is megközelíti a kilencven százalékot, derült ki az olasz püspöki kar felméréséből.

Tizennyolc év óta először süllyedt kilencven százalék alá az olasz állami oktatási intézményekben a katolikus hittanórát látogató diákok száma. Az olasz püspöki konferencia (CEI) az 1993-94-es tanévtől vizsgálja az óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban a fakultatív hittanoktatást választó tanulók számának alakulását.

1993-94-ben a tanulók 6,5 százalékának a szülei döntöttek úgy, hogy gyermekük nem látogatja a hittanórát. Ez az arány az utóbbi közel húsz év alatt 10,2 százalékra emelkedett.  Az adatok szerint a hittanórát választók száma  az 2010-11-es tanévben volt az eddigi legalacsonyabb  89,8 százalékkal.

A CEI felmérése azt is kimutatta, hogy Olaszország északi és középső részén a diákok 26,5 százaléka nem jár hittanórára (és számuk az utóbbi tizennyolc év alatt majdnem megduplázódott). Dél-Itáliában a tanulók 1,9 százaléka választja a hittanóra helyetti alternatív tantárgyat, amely többnyire filozófiatörténet. Az arányuk 1993-94-ben 0,6 volt.

A Vatikánnal 1929-ben kötött államközi szerződés kötelezővé tette a katolikus hittanoktatást  az olasz állami iskolákban  Az olasz állami iskolákban heti egy órában tanítanak hittant. A több mint huszonhatezer hittanoktató hetven százalékát az olasz oktatásügyi minisztérium nevezi ki, harminc százalékát a területi egyházmegye. A hittanoktatók tíz százaléka egyházi, a többi laikus.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.