A norvégiai Ringstabekk iskola negyven éve elbúcsúzott a tantárgyaktól, legalábbis a tanév nagyobb részében. A tanárok ugyanis úgy látták, a diákokat nem érdekli az, ami az órán elhangzik, nem jut el hozzájuk a tananyag. Ezért inkább bevonták a diákokat a tanulásba.

A VS Björn Bolstaddal, az úttörő iskola igazgatójával készített interjút. Bolstadt elmondta, sok norvég iskolában hasonló a rendszer, mint Magyarországon, részben ők is hasonlóan dolgoznak, bár ők átálltak a 60 perces órákra. A diákok reggel ugyanakkor kezdik az iskolát, délben ebédelnek és fix a tanítási nap végének időpontja is. Délelőtt és ebéd után is két-két óra van. A diákoknak részben „rendes órákat” tartanak – például matematikát vagy angolt -, de időről időre megtörik a rendszert és hetekig egy-egy, több tantárgyat érintő problémával foglalkoznak.

Hat hathetes szakaszra osztják az évet. Egy-egy szakasz első két hetében klasszikus tantárgyak szerint oktatnak, amivel tulajdonképpen felkészülnek a következő négy hétre, amikor viszont a hagyományos munka helyett történeteket dolgoznak fel a diákok.

Ez azzal kezdődik, hogy a tanár megtervezi, milyen univerzumban, világban mozognak majd. Például mondhatja azt, hogy a háttér Oslo fejlődése az 1900-as évek elején, amikor még sok gyári munkás volt. Az oktatási univerzum egy ház lenne a városban, a diákok valószínűleg egy családot alkotnának csoportonként, kapnának egy lakást a házban, és első körben ki kellene találniuk, hogy hívják őket, hogyan élnek, mit dolgoznak. Ehhez tudniuk kell, mik voltak a tipikus nevek, milyen ipar volt, a családi költségvetéshez még azt is ki kell kutatniuk, mennyi volt a fizetés, a tej, a kenyér ára. Amikor ez megvan, a tanár mondhatja, hogy sajnos fizetésnapon a családfő elitta a pénz felét. Itt meg lehet vitatni az etikai oldalát a kérdésnek, de szükség van új költségvetésre is. Lehet vita a gyárról, arról, hogy ha keveset termel, akkor inkább embereket rúgnak ki, vagy a béreket csökkentik. És ha az 1900-as évekről beszélünk, akár a tuberkolózis is felütheti a fejét, és akkor annak olvasnak utána, hogy mit kezdtek ezzel a betegséggel abban a korban.

Mivel őket is köti a nemzeti tanterv, kötelező osztályozniuk, bár úgy látják, a jegyek akadályozzák a tanítási folyamatot, mert elrontják a diákok motivációját.

Bolstad azt is elmondta, a digitalizáció elrontja a csapatmunkát, amióta ugyanis minden diáknak van iPadje, már nem beszélik meg a közös feladatot, hanem mindenki írja a saját részét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!