Több sebből is vérzik a tanárok minősítése, a procedúra elég bizarr: olyan felügyelők nézik a tanárok munkáját, akik nem feltétlenül értenek az adott tantárgyhoz.
A portfóliókészítés gyötrelmeiről az Eduline is írt cikket, amelyet az "Úgy érzem magam, mint akit szembeköptek" - egy tanár vallott a portfólióról címen megtaláltok.
Bár a rendelet szerint júliusig kell közölni, mely tanárok számíthatnak ellenőrzésre, sokakkal csak nemrég közölték, sőt, van olyan is, akit december 18-án fognak vizsgálni, az utolsó tanítási napon. Lesre állítva: elindultak a PÖCS-ök az iskolákban
Maga a procedúra a tanár elmondása szerint elég bizarr volt: olyan szakos tanárok ültek be az órájára, akik nem beszélték azt a nyelvet, amit tanít. Szakmai hozzáértést szerinte így nehéz ellenőrizni, a gyerekekkel való bánásmód pedig „szubjektív dolog”. Kértek be tőle óravázlatokat: akik tanítanak, azok tudják, hogy az órára lebontott tanmeneteknek mennyi közük van a valósághoz. Ezen kívül beszedték öt diák füzeteit, munkafüzeteit, és elvitték az osztálynaplót, hogy ellenőrizhessék, tényleg azzal foglalkozik-e a pedagógus, mint amit az előzetes óratervekben leírt.
„Miért kellett az egyentankönyv és az egyentanterv? Hogy a tanfelügyeletet vissza lehessen hozni” – ez már Szüdi János jogász, oktatási szakértő véleménye. (Szüdi 2002 és 2010 között először a kulturális és oktatási tárca közigazgatási államtitkára, majd közoktatási szakállamtitkár volt.) Szerinte a tantervi szabadság összeegyeztethetetlen a jelenlegi formájában megvalósuló tanfelügyeleti rendszerrel. „Ha ugyanis tanszabadság van, akkor minden iskolában más pedagógiai programot valósítanak meg”. Más országokban intézményi mérés van: az iskola sajátosságaihoz mérten mérik az oktatás minőségét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |