Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el Közoktatás
Eduline

Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el

Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.

Havi harmincezer forint állami ösztöndíjat ígérnek, ha a fiatal a zsákutcás szakképzést választja, ahol nincs idegen nyelv és csak nyomokban van matematika, természettudomány vagy művészet. A nyomorgó családokban ez el is dönti a továbbtanulás kérdését: senki nem megy gimnáziumba, mert ott nincs ilyen ösztöndíj – mondta a 168 Órának Derdák Tibor.

Nem ez az egyetlen ok, amely miatt csökken a Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjainak száma: a 16 éves korig tartó tankötelezettség is tényező, ahol ugyanis a családok havonta néhány tízezer forintból gazdálkodnak, ott nem kérdés, hogy abban a pillanatban, amint a tankötelezettség megszűnik, a gyerek beáll az anyagi támaszt jelentő közmunkába.

A 25 évnél fiatalabbak az átképzési programokban részt vehetnek, márpedig a munkaügyi központ ugyanakkora összeggel támogatja a továbbképzésben részt vevő fiatalokat, mint ha közmunkásként dolgoznának. Az elszívó hatás tehát megmaradt: havi 50-70 ezer forint ígérete szippantja ki a hátrányos helyzetű roma tanulókat a valódi felemelkedés lehetőségét nyújtó iskolapadból.

Az Ámbédkar Iskolát az idei tanévben több diák is azért hagyta ott, mert a közeli településen a munkaügyi központ tésztakészítő-tanfolyamot indított, ahová a középiskolákból toborozták a jelentkezőket. Az ilyen jellegű, néhány hónapig tartó tanfolyamok elvégzése nem ad a munkaerőpiacon kamatoztatható szaktudást.

A 168 Óra szerint az állam egyre több pénzzel ösztönzi a szegénysorú fiatalokat, hogy hagyják abba a nappali rendszerű iskolai tanulmányaikat. Míg az érettségit adó középiskolában mindössze a 12 ezer forintos iskoláztatási támogatást kapják a diákok, addig a továbbképzéseken ennek az összegnek a négy-ötszörösével kecsegtetnek. 

Léteznek ugyan az Útravaló ösztöndíjak, ám ezek 10-15 ezer forintos havi juttatást jelentenek, ez kevés ahhoz, hogy erre építve a mélyszegénységben élő családok a gyerekeiket az érettségi megszerzését célul tűző iskolába írassák - míg a hiányszakma megszerzését a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjjal, havi ötvenezer forinttal támogatja az állam. Derdák Tibor hiába kéri két éve a kormány által gründolt antiszegregációs kerekasztalon, hogy éppen a szegregálódás megakadályozása és a hátrányos helyzetű fiatalok mobilitási útjainak megnyitása érdekében a szakképzés mellett ugyanekkora összeggel támogassák a szegénysorú fiatalok gimnáziumi tanulmányait, ezt folyamatos visszautasítják.

Csökken a diákok száma a sajókazai iskolában, mióta 16 év a tankötelezettségi korhatár

Nehéz iskolapadban tartani a diákokat az érettségi ígéretével, "hiszen amikor betöltik a tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik".

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.