Milyen konkrét lépések következnek – sokszor csak rejtetten – a jogszabályokból? - teszi fel a kérdést a Civil Közoktatási Platform (CKP).
A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint a jogszabályokból kiolvasható, hogy 2019-ben sok, régóta bevált tankönyvről le kell mondani, csak két-két állami kiadású könyv maradhat a tankönyvjegyzéken, és ugyanettől az évtől csökken a gimnáziumba felvettek száma, 2020-ig pedig biztosan nem csökken a diákok túlterheltsége, mert addig nem változik a tanterv.
A CKP hozzáteszi: 2020-tól csak az juthat be az egyetemekre, "akinek van pénze nyelvtanárra, mert az iskola nem készít fel a kötelezővé tett nyelvvizsgára, 2020-tól tovább nehezedik a szakgimnazisták továbbtanulásra, mert azoknak is kötelező lesz emelt szinten érettségizni, akiket az iskola erre nem készít fel".
A Civil Közoktatási Platform szerint 2018 szeptemberétől a tanulási problémával küzdő dolga is nehezebb lesz az osztályzás alóli felmentés eltörlése miatt, bizonyos kistelepüléseken pedig megszűnhet a felső tagozat vagy az egész iskola.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
