Balog Zoltán szerint már olyan stabil az ország helyzete, hogy lehetőség nyílik belső korrekciókra az oktatási rendszerben, az érintettek érdekeit jobban figyelembe véve.

Balog Zoltán, akit az InfoRádió Aréna című műsorában a miskolci Hermann Ottó és a budapesti Teleki gimnázium nyílt leveleivel kapcsolatban kérdeztek, azt mondta: bízik benne, hogy ha a következő fél évben elvégezik a munkát - a többi között a köznevelési kerekasztallal -, akkor szeptemberre eljuthatnak oda, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) érintő korrekció érződni fog az iskolákban. A miniszter nyár végére össze szeretne állítani egy csomagot ezzel kapcsolatban.

A reformok előkészítettségével kapcsolatos kérdésre a tárcavezető úgy válaszolt: 2010-ben mentálisan is olyan állapotban volt az ország, hogy gyorsan kellett változtatni, "különben nagy baj lesz". Hozzátette: akkor az érintettek szempontjai valamelyest háttérbe szorultak, de jelenleg már olyan stabil az ország helyzete, hogy ezekre jobban odafigyelhetnek, ráadásul nem alapvető változtatásokról, hanem a rendszert javító belső korrekciókról van szó.

Azzal kapcsolatban, hogy az iskolák nyílt leveleikben kifogásolták, hogy csökkent a tankönyvválaszték, Balog Zoltán jelezte: mindenhol több könyv közül lehet választani, és ennek a kérdésnek szerinte csökkenti is a súlyát, hogy a tananyag megismerhetőségének tere a digitális világban "hihetetlenül kitágul". Ezért - tette hozzá - a nyomtatott tankönyvek szerepe a jövőben csökken, a digitális tartalmaké nő, így az fajta szabadság, hogy több tankönyv közül lehetett választani, "megsokszorozódik".

Egyszerűsödne a rendszer

A pedagógusok adminisztrációs kötelezettségein lehet és kell is csökkenteni, "ebben teljes konszenzus volt" a szerdai miskolci egyeztetésen - hangsúlyozta a miniszter. Közölte: idén eltörlik a tanfelügyeletet a már minősített tanároknál, és ezt esetükben három évig nem ismétlik meg; az intézkedés kilencezer tanárt érint."Ez egy nagyon jelentős bürokráciacsökkentés is" - jelentette ki.

Kitért az úgynevezett igazgatói kártyára is, mint mondta, bízik benne, hogy szeptembertől az iskolaigazgatóknak lesz pénzügyi keretük - vagy kártyával, vagy házipénztárral - azért, hogy ne kelljen "minden apró tétellel" a központhoz fordulniuk. Úgy fogalmazott: ezt fontosnak, méltányosnak tartja, és hiba, hogy eddig nem valósították meg, de adminisztratív akadályai voltak.

Így nézne ki a kerekasztal

A köznevelési kerekasztallal kapcsolatban azt mondta: a Nemzeti Pedagógus Kar tisztségviselőit a pedagógusok választották, ebbe a kormánynak nem volt beleszólása, ezért, mint szakmai szervezet, "nem kerülhető" meg a pedagóguskar, amely tagja lesz a kerekasztalnak. Hozzáfűzte: még nem egyeztetett velük, de bevonná a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát is. Hozzátette: ez lenne a szakmai kör, és lenne egy érdekvédelmi kör is, amelyben a sok pedagógust képviselő reprezentatív szakszervezetek véleményét hallgatnák meg. Kifejtette: szükség van a szülők tekintélyes szervezetének véleményére, a felsőoktatás tagságára a tanárképzés miatt, a munkaerőpiaci szempontok okán a kereskedelmi és iparkamara, valamint a fenntartó, a Klik jelenlétére.

Úgy fogalmazott: elképzelései szerint ez lenne a plénum, és munkacsoportok alakulnának a különböző kérdésekben, valamint szükség van helyi, regionális és országos kerekasztalokra is.

Megszűnő intézmények

Balog Zoltán, akit a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban is kérdeztek, hangsúlyozta: félreérhető a "jogutód nélkül megszűnő" megfogalmazás a háttérintézményeknél. "Ilyen nincs a rendszerben", hiszen a szükséges funkciókat továbbra is el kell és el is fogják látni. Példaként említette, egyetért azzal, hogy az Oktatási Hivatal működését ésszerűsítsék, de az érettségi és felvételi rendszert természetesen működtetni kell.