2011. december. 07. 12:49 MTI Utolsó frissítés: 2011. december. 07. 13:17 Közoktatás

Az iskolák államosítása ellen tiltakozik több szakmai szervezet

Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás...

Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás államosításának szükségességét, hatékonyságát. Az erről szóló állásfoglalást a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Magyar Faluszövetség fogadta el szerdán Budapesten.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke a konzultáció utáni sajtótájékoztatón kiemelte: az államosítás óriási változást hozhat. Megjegyezte, hogy a vagyon integrálása "komoly lehetőség" a költségvetés hiányainak pótlására. Azzal értett egyet, hogy amelyik fenntartó akarja, adja át az iskolát, de az nem megoldás, hogy a szakmai részt elveszi az állam, és az önkormányzatoknak marad a festés, a kertrendezés. Ezt megalázónak tartják - tette hozzá.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke megerősítette, nem tartják jó iránynak, hogy a közoktatás fenntartása állami kézbe kerüljön, ez központosítást jelentene, amihez központi létszámgazdálkodás és nagyon kemény ellenőrzési rendszer társulna. Nagy arányú intézménybezárási hullámtól, pedagóguselbocsátástól tartanak, nem látnak ütemtervet, nem látják a pontos számításokat sem, hogy ez mibe fog ez kerülni - sorolta, hozzátéve: meg kellene hallgatni a döntéshozóknak azt is, hogy a szakma mit mond.     

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta, alapértéknek tekintik, hogy az iskola és "használói" között szoros kapcsolat legyen, ehhez az önkormányzati fenntartás jó lehetőséget adott. A most kínált megoldást zsákutcának nevezte, és azt mondta, nem látszik, hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Szintén lehetséges következményként említette az iskolabezárásokat és a pedagóguselbocsátást.

Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke kiemelte: jó helyen volt az önkormányzatoknál az oktatásigazgatás és a fenntartás, nagyon sok jó és kreatív megoldás született. 

Rádiné Gémes Ildikó, a Magyar Faluszövetség képviseletében azt mondta, hogy az a "hibrid megoldás", ami előttük áll, a kistelepüléseket fokozottan sújtja majd, és teljesen lehetetlenné válik, hogy visszaszerződjék az intézményeiket. Reményének adott hangot, hogy a végső változatban nem szerepel majd kistelepülési felső tagozatok megszűnése.

A szervezetek képviselői által elfogadott állásfoglalás rögzíti: nem vitatják annak szükségességét, hogy át kell tekinteni a közoktatásban az állam szerepét. Ennek azonban nem lehet az az eredménye, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat a közoktatási intézmények működését meghatározó kérdésekben - fogalmaztak. 

Felhívták a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem töltheti be rendeltetését, ha kiragadják abból a társadalmi környezetből, amelyben működik, ahonnan a gyermekeket fogadja. Egyetértettek abban, hogy a közoktatás hatékony és törvényes, minden gyermeknek megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó rendszere a helyi önkormányzatok nélkül nem szervezhető meg.

Elvárják a döntéshozóktól, hogy olyan megoldást találjanak, amely támaszkodik a település választópolgárainak közösségére, elismeri a szülői közösségek jogosítványait, és megteremti az állami beavatkozás lehetőségét minden olyan kérdésben, amely ahhoz szükséges, hogy a közoktatás egyenlő esélyeket biztosítson.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.