Minden idők egyik legemlékezetesebb diákcsínyére emlékezett hatvanadik évfordulóján a La Libre Belgique című napilap hétvégi számában: Baldvin akkori király küldöttségének adva ki magukat egyetemisták diáklányok közé látogattak egy apácák irányította belgiumi leányiskolában.

Az ötlet két, azóta komoly karriert befutott leuveni hallgatóban született meg, amikor egy étteremben megpillantották az uralkodó majdnem tökéletes hasonmását. Az - egyébként antwerpeni orvostanhallgató - álkirály vezetésével 1951 novemberében küldöttséget szerveztek az ezer szűz iskolája becenéven ismert neves intézménybe, a heverleei Szent Szív iskolába, és a roppant körültekintően megkomponált látogatás jó ideig sikeresnek is bizonyult.

Végül egy iskolai őrnek az tűnt fel, hogy a küldöttség valamennyi tagja túlságosan fiatal (az azóta elhunyt király valóban ifjonti éveiben járt), és hívta a rendőrséget. A "küldöttség" egyik tagja Guy Spitaels, a belga szociáldemokrácia egyik vezető alakja, az európai szocialisták pártjának későbbi elnöke volt.

A lap az egyik kezdeményező - azóta híres ügyvéd -, Alain Beltjens visszaemlékezéseit idézte fel, aki egyebek között az egyházi intézmény igazgatójának idegességéről emlékezett meg. Örök élmény maradt számukra az, hogy a hallgatók a királynak kijáró hiánytalan fogadtatásban részesítették az álkirályt, körbevezették őket az iskolán, és egyebek között két nyelven elénekelték tiszteletükre a nemzeti himnuszt.

Jóllehet a csíny a rendőrségen végződött, a hatóság két óra kihallgatás után büntetlenül futni hagyta a résztvevőket. Belgiumban azóta is emlegetik az álkirály (faux Roi) történetét, és Beltjensék számára örök élmény maradt a látogatás, amelynek legfőbb negatívumaként azt tekintik, hogy a - csínyben teljesen ártatlan - vezetőnővért a történteket követően leváltották pozíciójából.