Az alapítványi iskolákra is nagy változások várnak 2013-tól Közoktatás
MTI

Az alapítványi iskolákra is nagy változások várnak 2013-tól

Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami...

A Gyermekház Budapesten. Jövőre más lesz az alapítványi iskolák finanszírozása

Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja azt a folyamatot, hogy az alapítványi fenntartású iskoláknál az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezi csak - derül ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének egy írásbeli kérdésre adott válaszából.   

Az Országgyűlés honlapján kedden közzétett levélben a tárca vezetője Dúró Dóra jobbikos képviselőnek azt írta: az alapítványi fenntartású intézmények normatív alapú finanszírozása nagymértékű támogatáselvonást jelentett az elmúlt tíz évben, az állami támogatás az intézményi költségvetés mintegy 40-45 százalékát fedezte. Az új bérfinanszírozási rendszer megállíthatja ezt a folyamatot - rögzítette a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte: az alapítványi intézmények fenntartásához a központi költségvetés a 2013-tól várhatóan a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők – a köznevelési törvény alapján – számított létszámának bér- és járulékköltségéhez járul hozzá. Az egyéb működési költségeiket a két évtized során kialakult gyakorlat szerint a saját bevételeikből – fenntartói támogatás, tandíj, adomány – fedezik.

A miniszter kitért arra, hogy a köznevelés alapfeladatainak ellátásához szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni, és a 2013. évi büdzséről szóló törvényjavaslat melléklete tartalmazza a magánintézmények fenntartói számára előirányzott állami támogatás összegét. Jelenleg tárcaközi egyeztetések folynak az alapítványi intézmények finanszírozásának módjáról, illetve annak részletes szabályzásáról - tájékoztatott a miniszter.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.