Egy találmány alapjaiban változtathatta volna meg a matematikaoktatást, a diákok rajonganak érte, a szakma elismeri, de a magyar közoktatásban még sincs jövője. Az iskolák államosítása és a tankönyvpiac maga alá temette a kezdeményezést.

Hatalmas siker a diákok és a szakma körében is a Matherminds néven futó találmány, amelynek története még 2004-ben kezdődött egy pécsi általános iskolában. Itt tanított Auth Andrea, aki azzal szembesült, hogy az iskola-összevonások miatt annyi hátrányos helyzetű, különleges pedagógiai módszereket igénylő gyerek került egy osztályba, hogy a hagyományos oktatási módszerekkel nem tudott eredményeket elérni - írta a hvg.hu.

Szabadidejében kifejlesztett egy kártyajátékot, amelyben a teljes tananyag szerepelt, ám a játékos forma miatt az alapműveletekkel küszködő gyerekek is képesek voltak elsajátítani ezeket. A módszer hatására óriási fejlődéseket értek el a diákoknál.

Az első, a „huszonegyezés” szabályait felhasználó, illetve a mínusz számok fogalmát bevezető játékot bonyolultabbak követték, amelyek többek között az osztás-szorzás, majd a mértékegységváltás és törtek titkaiig vitték el a gyerekeket.

Az iskola igazgatónője, Wellisch Katalin messzemenőkig támogatta a módszert, amelynek híre terjedni kezdett, és az előző évtized végén több tankönyvkiadó is megkörnyékezte a feltalálót. Ezekből a tapogatózásokból végül nem lett semmi, de 2010-ben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is fantáziát látott a történetben: az Arató Ferenccel kiegészült csapat több mint egymillió forintot nyert az egyetem innovációs pályázatán arra, hogy professzionális terméket készítsenek a találmányból. Már a nyomdai munkálatok is megkezdődtek, amikor a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatási reformok több lépésben mattot adtak a projektnek.

Az első csapást az egyetemi innovációs alapok kormányzati elvonása jelentette, amelynek köszönhetően a fejlesztők a már elnyert pénznek is búcsút mondhattak; mindez különösen kínos volt annak fényében, hogy a nyomda már elkezdett dolgozni a megrendelésen. A számlákat végül a PTE segítségével rendezték. B-tervként ekkor arra gondoltak a projektgazdák, hogy megkörnyékezik a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót (a néhai Nemzeti Tankönyvkiadót). A cég vezetését azonnal meggyőzte a játékos demonstráció, és 2012 őszére el is készült az iskolák részére szánt termék Lapot kérünk! néven.

Csakhogy ez idő tájt már javában zajlott a tankönyvpiac államosításának előkészítése, amelynek aztán járulékos áldozata lett a Lapot kérünk! is. Elkészült ugyan ezer darab a dobozos játékból, ám a megszűnéstől fenyegetett kiadónak a marketingre már nemigen futotta. Több száz darab így is elkelt, de egy idő után elapadtak az iskolai értékesítések, hiszen 2012 szeptemberében megszületett a Klik, és a gazdálkodási önállóságukat 2013-tól teljes egészében elvesztett iskolákban azóta is inkább a megfelelő mennyiségű kréta és a fizetés időben érkezése izgatja a pedagógusokat, nem az innovatív módszertanok bevezetése.

Most a készítők a közösségi finanszírozásban (crowdsourcing) bíznak, ha már a magyar állam segítségére nem lehet számítani.