Ahol sok a roma diák, onnan azonnal viszik a szülők a gyerekeiket Közoktatás
Eduline

Ahol sok a roma diák, onnan azonnal viszik a szülők a gyerekeiket

A falusi iskolák szegregálódása már akkor megindul, ha csak azt hiszik a szülők, hogy veszélybe került az oktatás minősége, de a roma diákok számában is van vízválasztó.

Ha az iskolákban tanuló diákok 40-50 százalékát eléri a roma, illetve cigány származású diákok száma, akkor megindul az iskola szegregációja, a nem roma szülők elviszik gyerekeiket egy másik iskolába - írja Kiss Márta kutatása és saját gyűjtése alapján az Abcúg. Az eddigi kutatásokban főleg a városi iskolák szegregációját vizsgálták, ám Kiss a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekesély csoportjával közösen a 23 leghátrányosabb helyzetű térségről készített tanulmányt.

A szegregációt kiváltó legfőbb okok:

  • A roma tanulók aránya miatt romlik az oktatás minősége. Utóbbi főleg azért, mert nagy energiákat emészt fel a halmozottan hátrányos helyzetűek fejlesztése, a rosszul kezelt csoportokban kiközösíthetik a tanulni vágyókat, az alulfinanszírozott rendszerrel küzdő tehetsége tanárok pedig elhagyják az iskolát. Az osztályok összetételétől függően a csoporthatás miatt bezuhanhat a továbbtanulni vágyók aránya.
  • A roma diákok számának növekedésétől való félelem a többi szülő részéről

A kutatás szerint az iskolát váltó diákok 70 százaléka olyan intézménybe került, ahol a romák aránya 40 százalék alatti - a kutatók szerint ez a vízválasztó.

Az elhordásra hatással van az anyák iskolai végzettsége: az eljáró gyerekek 47 százalékának édesanyja érettségizett, egyötödük diplomázott. A helyben maradó gyerekek esetében az édesanyák nagy része nyolc osztállyal vagy annál is kevesebbel rendelkezik, 24 százalékának van érettségije, és csak 7 százalékának felsőfokú végzettsége.

- írja a portál. A 8. osztályosok kompetenciaméréséből kiderült, hogy az elhordott diákok jobban teljesítő közegbe kerültek, míg a helyben maradók eredményei nagy hátrányban vannak.

A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába

Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban Közoktatás Székács Linda

Kínai, japán, koreai, finn, svéd vagy katalán - ilyen ritka idegen nyelvek közül is válogathattok az ország legjobb középiskoláiban

Az angol mellé a legtöbben a németet választják második idegen nyelvként, hiszen a magyarországi középiskolák többségében csak ezt, vagy esetleg franciát, spanyolt vagy olaszt lehet. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol ritkább idegen nyelveket is tanítanak, például oroszt, kínait, japánt vagy koreait. Megnéztük, milyen ritka idegen nyelvek közül válogathattok az ország legjobb középiskoláiban.