Ezek után hogyan hihetünk a Rétvári Bencének, aki szerint évről évre nőnek a források.

A EMMI oktatásért felelős államtitkársága a december 9-én tette közzé az Oktatási pénzügyi adatok jelentését, mely igencsak siralmas képet fest a magyar oktatás finanszírozásáról - szúrta ki a 444. Rétvári Bence államtitkártól például már megszokhatta a közvélemény, hogy mindig a növekvő számokról és a nagyobb összegekről nyilatkozik, ám az adatok közötti, számára kedvező válogatás oda vezetett, hogy önmagának is ellentmondott, ráadásul olyan pénzekről is beszél, melyek az Európai Unió kasszájából származnak, nem magyar forrásból.

Az EMMI saját jelentését vélhetően már nem tudja látványosan félremagyarázni. Az 1995-től mért adatok szerint a kiindulási évben még a GDP 5,3 százalékát költötte a magyar kormány oktatásra (a Bokros-csomag elfogadása ellenére). Ezt követően csak 2002-2003-ban költött többet a kormány, majd elvált az oktatás finanszírozása a GDP növekedésétől. A mélypontra 2013-ban került sor a II. Orbán-kormány idején, mikor a GDP 3,9 százalékát költötték oktatásra.

A II. Orbán-kormány és az azt követő időkben mért legmagasabb finanszírozási adat 4,4 százalék volt 2015-ig. Az OECD minden országban 6 százalékos finanszírozást tartana megfelelőnek.

Rétvári Bencének abban igaza van, hogy milliárdos nagyságrendben többet költünk oktatásra, csakhogy a GDP változása miatt ez statisztikailag nem sokat számít, ha a korábbi adatokhoz kell hasonlítanunk.