A múzeumi és könyvtári dolgozók is sztrájkbizottságot alakítottak, itt a követelésük Közoktatás
Eduline

A múzeumi és könyvtári dolgozók is sztrájkbizottságot alakítottak, itt a követelésük

A közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bére lassan tíz éve változatlan, jelentős a szakemberhiány - részben az alacsony bérek miatt -, akiket közmunkásokkal helyettesített az állam, viszont türelmük végére értek. Tiltakoznak a Nemzeti Galéria, az Országos Levéltár és más intézmények várból való kiköltöztetése ellen - ahova a kormány saját hivatalit költöztetné át.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöksége elfogadhatatlannak tartja, ahogyan a kormány a közszféra problémáit kezeli - írják keddi közleményükben. Úgy vélik, hogy tarthatatlan az intézmények alulfinanszírozottsága. Eddig elsősorban informális tárgyalásokra került sor, azonban ezek nem hoztak előrelépést a múzeumi, könyvtári, valamint a galériák és kiállítóterek alkalmazottai számára, ezért érdemi tárgyalásokat követelnek.

A cél érdekében április 4-én megalapították sztrájkbizottságukat. A KKDSZ korábban támogatólag lépett fel a pedagógusok és a közoktatás helyzetének javítása mellett, együtt vonult a tiltakozókkal a március 15-i demonstráción is.

A sztrájkköveleléseik a következők:

  • Elvárják a közgyűjteményi és közművelődési szakterületekhez tartozó intézmények alapfeladatainak ellátásához szükséges korszerű infrastruktúra biztosítását.
  • Követelik, hogy a közgyűjteményi és közművelődési szakterületen létrejött szakemberhiányt közalkalmazotti jogviszony létesítésével oldják meg és semmiképpen sem kulturális közfoglalkoztatottként, vagy közmunkásként alkalmazott munkatársakkal.
  • A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók jelenleg érvényben lévő a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alá tartozó bértáblájának azonnali megemelését követeljük oly módon, hogy az minden dolgozó esetében valós 30%-os keresetnövekedéssel járjon, mely keresetnövekedés semmiképpen sem eredményezhet az intézményekben létszámcsökkenést. Fizetésüket a mindenkori minimálbér változásához igazítanák.
  • Követelik az azonnali érdemi szakmai egyeztetések megkezdését a nemzeti intézmények budai várból való kiköltöztetése előtt, valamint miden olyan intézmény-átalakítás, intézmény-összevonás, intézményköltöztetés döntés előkészítésébe a munkavállalói érdekképviselet bevonását.
  • Követelik, hogy vonják vissza a száz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó intézmények gazdasági önállóságának kötelező megszüntetését.
  • Stabilizálnák az intézmények hosszútávú működtetését, ezért követelik a nem közvetlen állami fenntartású intézmények esetén az elégséges egy főre számított, fejkvótaszerűen megállapított közgyűjteményi és közművelődési normatíva megalkotását és értékállóságának biztosítását.
"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt" Közoktatás Kurucz Tünde

"Ma már szinte ritkaságszámba megy, ha egy elsős meg tudja kötni a cipőfűzőt"

Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.