A külhoni magyarság körében sok, szakiskolát választó diák arra kényszerül, hogy többségi nyelvű intézményt válasszon, és így elhagyja a magyar nyelvű oktatást - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.

A 2015-ös külhoni magyar szakképzés éve keretében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatásokat végzett, a Kárpát-medencei gazdasági és munkaerőpiaci helyzetről szerzett információkat Kántor Zoltán ismertette.

Kántor szerint "a legnagyobb veszteség" a határon túli magyar közösségek számára az iskolaváltásnál tapasztalható, különösen, amikor a nyolcadik évfolyam elvégzését követően középfokú intézmény választására kerül sor. A szakiskolák esetében sokan kényszerülnek arra, hogy többségi nyelvű iskolát válasszanak és ezzel letegyenek a magyar nyelvű oktatásról - mutatott rá.

Egy kisebbségi magyar szakiskola annyival több, mint egy hasonló magyarországi intézmény, hogy a nemzeti integráció intézménye is, a magyar oktatásban megtartást szolgálja és kulturális központ is - mondta Kántor, hozzátéve, hogy a kötődés megerősítése a fontos feladat.

A kutatóintézet igazgatója úgy vélte, a jól működő szakiskola képzett munkaerőt ad, és azt a célt kell kijelölni, hogy a magyar szakiskolát végzőkről elterjedjen, hogy ők képzettebbek, könnyebben átképezhetők, így előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon. Kölcsönös előnyök rejlenek a szakiskolák és vállalkozók együttműködésében, hiszen így olyan munkaerőt képezhetnek, amilyenre valóban szükség van, ez a sikeres közösségépítés része is - magyarázta.