A foci iskolai tananyag lehet Közoktatás
Eduline

A foci iskolai tananyag lehet

A labdarúgás is bekerülne az általános és középiskolai tanterve Balog Zoltán tervezete szerint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kerettantervet módosítaná úgy, hogy tananyag legyen a futball is az általános és középiskolákban. A kormány.hu oldalra kitett módosítási előterjesztés szerint az „iskolai labdarúgás legfőbb célja, hogy a játékon keresztül minél több gyermek és fiatal (fiú és lány egyaránt) fedezhesse fel a labdarúgás élményét. A pozitív hatások eredményeképpen pedig rendszeresen jelenjen meg a szabadidős tevékenységek között is”. A tervezet szerint már általános iskolában el kell kezdeni fejleszteni a mozgáskészséget és megtanítani a foci alapjait, hogy később tudjanak mire építeni.

A dokumentum szerint a kerettanterv 7. melléklete módosulna, ha elfogadnák. Ez azt a címet viseli, hogy „A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek”. Ebben a részben vannak az olyan speciális programok tantervei felsorolva, mint például a „saktika” (sakk-matematika) kerettanterv 9–10. évfolyam számára, a vitorlázás, a kajak-kenu vagy a bringaakadémia kerettanterve. Ezekhez csatlakozna a focizás tanterve is.

Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek. A két évfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadás".

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.