Az elnök közleményében félrevezetőnek nevezte, hogy a nyilatkozók 26 kötelező tanítási óráról beszélnek, amit a pedagógusok 22-re akarnak csökkenteni, hiszen a hatályos jogszabályok szerint az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok a 22 tanítási órával is teljesítik kötelezettségeiket.

Remélik, hogy ez nem egy további óraszámemelési elképzelés - jegyezte meg Horváth Péter.

Az elnök azt mondta, mindössze azt szeretnék elérni, hogy a kormány tartsa és tartassa be a saját hatályos rendeletét, és ennek megfelelően az állami fenntartó a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimuma, azaz heti 22 óra alapján határozza meg a pedagógus álláshelyeket és tegye lehetővé a pótlékok differenciálását.

Szükségesnek tartják továbbá a pedagógusbérek értékállóságának biztosítását a költségvetésben meghatározott vetítési alapnak legalább az inflációhoz való igazításával.

A hét elején a tiltakozó szervezetekből megalakult Civil Közoktatási Platform is cáfolja, hogy a tiltakozók pontjai között lenne béremelés.

Mint írják: "A pedagógusoknak nincsenek 18%-os bérjellegű követeléseik. Az oktatási rendszer átfogó és rendszerszintű problémáiról beszélünk. A nevelő-oktató munkát segítő kollégáink, így a gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, rendszergazdák érdekében azonban felszólaltunk. Ők 2008 óta nem kaptak béremelést, a létminimum körüli összegekért dolgoznak. Nélkülük nincs iskola, és a minisztérium rendre semmibe veszi őket: ez az, ami elfogadhatatlan."