8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről Közoktatás
Eduline

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Azt hiszed, már mindent tudsz a Földről és semmi újat nem tudnak neked mondani a tudósok? Nos, itt van néhány érdekesség, amit talán még nem hallottál.

Tudtad, hogy a Földön nem mindenhol ugyanolyan a gravitáció? Az Andokban például nagyobb a gravitáció, a Hudson-öbölben pedig kisebb. Ezt természetesen nem veszed észre, ha éppen ott állsz.

Azt tudtad, hogy az óceánokban annyi só van, hogy be lehetne vele teríteni a Föld teljes szárazföldét – 152 méter magasan?

Több bizonyíték is van arra, hogy a Földnek volt egy kisebb ikertestvére, amely az évmilliók alatt egyszer csak belecsapódott a Földbe.

Bár mindenki úgy tudja, a Nap melege nélkül nem lehetne túlélni, kutatások azt bizonyítják, hogy a Föld magja is képes olyan hőt adni, ami megmenthetne minket.

Robbanó tavak: vannak olyan tavak, amelyek „felrobbannak”, ezzel pedig mérges gázokat bocsátanak a levegőbe. A Kivu-tóban például ezer évenként kipusztul az élővilág emiatt. A robbanó tavak gázkémiai összetétele különböző, azt azonban el lehet róluk mondani, hogy egy-egy kitörése végzetes lenne: a felszabaduló gázok miatt több millió ember halna meg.

A kutatások azt vizionálják, hogy a kontinensek újra egymás felé haladnak és ismét kialakulhat a szuperkontinens.

A tengerek és az óceánok tele vannak arannyal. Csak az a baj, hogy apró pikkelyekre bomlottak és így nem éri meg a befektetett energia, hogy összegyűjtsék ezeket.

Ha azt kérdezik tőletek, mi a legnagyobb élőlény a földön, valószínűleg a bálnát mondanátok. Nos, pedig helytelen, ugyanis nem más, mint egy gomba, amely az oregoni Blue Mountainsban él. Akkora, mint 1665 focipálya.

További tudományos érdekességet találtok, ha ide kattintotok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.