2011. október. 22. 09:35 MTI Utolsó frissítés: 2011. október. 22. 09:28 Közoktatás

74 milliós kártérítést kér Hajdúhadháztól a kisebbségi önkormányzat elnöke

Hetvennégymillió forint szegregáció miatti kártérítést követel Hajdúhadház önkormányzatától a helyi cigány kisebbségi...

Hetvennégymillió forint szegregáció miatti kártérítést követel Hajdúhadház önkormányzatától a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, kezdeményezésétől saját kisebbségi önkormányzati képviselői is elhatárolódnak - közölte Csáfordi Dénes (Fidesz), a hajdú-bihari település polgármestere, hangsúlyozva, hogy elutasítja a követelést.

Az ügy előzménye: az Esélyt a Hátrányos Gyerekeknek Alapítvány pert indított a hajdúhadházi önkormányzat és a fenntartásában lévő Bocskai István két tanítási nyelvű általános iskola, valamint a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola ellen, mert szerintük a településen élő cigány tanulókat jogellenes elkülönítetten oktatják, szegregálják.

A Legfelsőbb Bíróság 2008 novemberében helybenhagyta a hajdúhadházi szegregációs perben hozott első fokú ítélet azon rendelkezését, amely kimondta: jogellenes elkülönítés miatt jogsértést követett el a település két általános iskolája. Az LB helybenhagyta továbbá az elsőfokú ítéletnek a jogsértés abbahagyására és az attól való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit.

Csáfordi Dénes polgármester pénteken elmondta: október elején kereste meg az önkormányzatot Koós László Zoltán ügyvéd, hogy tájékoztassa a szegregáció érintettjeinek kártérítési igényéről. Az ügyvédet Alföldi-Lakatos Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke kereste meg, aki elsődlegesen peren kívüli megállapodásra hatalmazta fel. Az egyezségi ajánlat szerint 74 millió forintot követelnek a városi önkormányzattól, ez az érintettek számára fejenként 100 ezer forintot jelentene.

Amennyiben az önkormányzat eleget tenne az egyezségi ajánlatban foglaltaknak, az a következő gazdasági évben megszorításokhoz vezetne, intézmények bezárását és szociális juttatások befagyasztását jelentené - mondta Csáfordi Dénes, hozzátéve: az sem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzat 2012-ben nem indulhatna egyetlen közmunkapályázaton sem, hiszen az ehhez szükséges önrész hiányozna a város kasszájából.

A polgármester tájékoztatása szerint Alföldi-Lakatos Gáborral nem ért egyet a saját testülete sem: Rostás Zsigmond képviselő, Rostás Dezső és Balogh Sándor cigány kisebbségi önkormányzati képviselők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elhatárolódtak a kártérítési követeléstől.

Kifejtették, hogy már a szegregációs pert is ellenezték, amelynek a cigányság a vesztese lett. Nyilatkozatukból kiderül, hogy a korábban perbe fogott tagiskolákban a cigány gyermekek magasan képzett pedagógusok segítségével, egyénre szabott, minőségi oktatásban részesültek, s ez segítette a romaintegrációt. Emellett az iskola épülete közelebb volt a gyerekek lakhelyéhez, de mára már mindenki a központban lévő iskolákba kénytelen járni, így csökkent a pihenésre és tanulásra fordítható idő.

Kétségtelen, hogy a rendszerváltozást követő 21 év egyik legnagyobb vesztesei a romák. Tömegesen veszítették el munkahelyeiket, segélyből kénytelenek élni. Nemcsak anyagilag, hanem morálisan is leszakadtak és elszigetelődtek egyes cigány közösségek - mondta a polgármester.

Ugyanakkor a liberális oktatáspolitika "torzszüleménye és óriási kártétele" volt, hogy "összeerőltetett" olyan gyermekeket, akiknek a szocializációjában, életvitelében, képességeiben nagyok a különbségek, és ezzel feszültséget gerjesztve nem biztosították a felzárkóztatás valódi feltételeit - jegyezte meg.

Azt mondta, az egyezségi ajánlat azonban nem csak anyagi okok miatt elfogadhatatlan; "meggyőződésünk, hogy maga a feltételezés, miszerint pénzben kifejezhető a roma családok szegregációs kártétele, egyértelműen közösségellenes, és óriási feszültséget okoz a város lakossága körében" - tette hozzá.

Örkény tarolt a magyarérettségin - kövessétek az eseményeket kedden is matekból az Eduline-on Érettségi-felvételi Székács Linda

Örkény tarolt a magyarérettségin - kövessétek az eseményeket kedden is matekból az Eduline-on

Idén több mint 142 ezren vizsgáznak valamilyen tantárgyból. Az első kötelező tantárgyból, vagyis magyarból hétfőn középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.