Mint a Jelen írja, a Tisza Párt több alkalommal kifejtette, hogy átalakítanák a jelenlegi közigazgatási rendszert: igazságosabbá tennék a szolidaritási hozzájárulást, és visszaadnák az önkormányzatoktól elvett jogköröket. A települések nagysága szerint differenciáltan határoznák meg a kötelezően ellátott feladatok és közszolgáltatások szakmai és minőségi követelményeit. Ennek része az önkormányzati feladatellátás visszaállítása az alap- és középfokú oktatásban. Azokon a településeken, ahol erre nincs lehetőség vagy szándék, társulásos feladatellátást írnának elő. Ebben a modellben a tankerületi központokra és a Klebelsberg Központra nem lenne szükség.

A lap hozzáteszi, hogy amióta az állam átvette az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartását, több mutató romlott. Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere azt mondta: amíg az oktatás önkormányzati feladat volt, a kerületi tanulók jól teljesítettek a PISA-teszteken, míg az állami irányítás alatt a mérések több mint felében a budapesti átlag alá kerültek. A cikk megjegyzi, hogy a kormány korábbi érve, miszerint az államosítás csökkenti az egyenlőtlenségeket, nem történt meg.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Jelenben megjelent írásában adatokat közöl a szegregáció növekedéséről. Eszerint 2010 és 2025 között a hátrányos helyzetű tanulók esetében a szegregációs index 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál pedig 29,2-ről 37,5-re emelkedett – ez azt jelenti, hogy tízből körülbelül négy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szegregált intézményben tanul.

Navracsics szerint „finomítani” kell a rendszert

A lap emlékeztet arra is, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a választások utáni időszakra önkormányzati reformot helyezett kilátásba. A miniszter szerint a rendszer „finomítására” van szükség. A lap szerint a reform bejelentésének időzítése nem véletlen: az önkormányzatok pénzügyi helyzete romlott, a polgármesterekre pedig a helyiek haragja zúdul az államosított közszolgáltatások elégtelensége miatt. Orbán Viktor kormányzati fórumot tartott kormánypárti polgármesterek és önkormányzati vezetők számára, ahol hangsúlyozta a helyi szereplők mozgósítási szerepét, és megerősítette az önkormányzati reform ígéretét.

A lap kitér arra is, hogy felmerült a megyei jogú városok státuszának módosítása. A Népszava értesülései szerint Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezte, hogy ezek a városok törvényhatósági jogkört kapjanak, ami megadná a lehetőséget, hogy „az ellátott feladatok jelentősebben finanszírozva legyenek”. A cikk felidézi a történelmi törvényhatósági rendszer működését, és megjegyzi, hogy a jelenlegi kormányhivatalokat már most főispánok vezetik.

Ez okozhatja a tankerületek belső bizonytalanságát is

Egyes hírek szerint a jövőben a kormányhivatalokhoz tartozó járási központokhoz sorolnák nemcsak az általános és középiskolákat, hanem a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő óvodákat is, ami lényegében a tankerületek felszámolásával járna. Ide kerülnének a szakképzési centrumok is.

A lap felveti, hogy a kormány ezzel akarhat választ adni a jelenlegi demográfiai problémára: 2027 környékére az óvodákat, 2030-ra az alsó tagozatokat fogja megrázni a gyerekek számának drasztikus csökkenése. A 2000-es évek eleje óta a közoktatási rendszerünkben az évfolyamok átlagban 110 ezer főre vannak kalibrálva. Mi fog történni, amikor a 77 ezer 500 fős évfolyam jelenik meg az általános iskolákban? Lényegében elkerülhetetlen a kisiskolák és az óvodák működésének újragondolása.

A közigazgatási tárca a kérdésre, hogy hogy állnak az önkormányzati reformmal, és milyen terveik vannak, azt választolta, hogy jelenleg az önkormányzati szövetségek véleményének begyűjtése zajlik. Ezeket és a reformhoz kapcsolódó más szakmai egyeztetések tartalmát márciusra összegzik, és mindezek ismeretében kezdődhet meg a rendszer átalakítására vonatkozó terv kialakítása.