Minimum 50, 60, de akár 70 pontot is el kellett érniük tavaly az állami fenntartású gimnáziumokba jelentkezőknek a tankerületek ajánlása alapján. Az iránymutatás több intézmény felvételi tájékoztatójába is bekerült, sok helyen kötelező feltételként alkalmazták – a Népszava vette észre, hogy idén ezek számos esetben kikerültek a tájékoztatókból.
Ahogy mi is beszámultunk róla, a tankerületi központok a 2024-es felvételi időszak előtt küldtek iránymutatást az intézményeknek, amely szerint csak azok felvételét javasolták megfontolni, akik az írásbelin elérik az alábbi pontszámokat:
- négy évfolyamos képzés esetében a 100-ból legalább 50 pontot,
- nyelvi előkészítőnél 60 pontot,
- hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot.
Bár a dokumentum ajánlásként fogalmazott, több iskola kötelező minimumként vezette be a ponthatárokat, sőt egyes esetekben utólag módosították a felvételi szabályzatukat is. Több budapesti állami gimnázium az ideiglenes felvételi jegyzékek utolsó pillanatban történő módosításával automatikusan elutasította azokat a diákokat, akik nem érték el a tankerületek által ajánlott minimumponthatárokat a központi írásbelin. Az Eduline-hoz érkezett jelzések szerint voltak olyan tanulók, akik egyik napról a másikra még rangsorolt státuszból „E”, azaz elutasított minősítésbe kerültek.
A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tavaly azt rögzítette, hogy hatosztályos képzésére csak a legalább 70 pontos írásbelit elérő diákok kerülhetnek be a rangsorba. Hasonló gyakorlatot követett a Budai Nagy Antal Gimnázium, míg a Móricz Zsigmond Gimnáziumban a négy évfolyamos képzésnél 55 pontnál húzták meg a határt. A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium „elvárt követelményként” nevezte meg a 60 pontos minimumot a nyelvi előkészítőn.
Idén már nincs nyoma az elvárásoknak
Az idei felvételi eljárásban ugyanakkor egyik érintett gimnázium tájékoztatójában sem szerepelnek ezek a minimumponthatárok, és más iskolák beiskolázási dokumentumaiban sem találtak hasonló előírásokat.
A Népszava megkeresésére a tankerületekért felelős Klebelsberg Központ (KK) mindössze annyit közölt: „a köznevelési intézmények igazgatói a hatályos jogszabályok alapján dönthetnek a felvételi ponthatárokról.”
Arra a kérdésre, érkeztek-e panaszok a tavalyi gyakorlat miatt, a KK azt válaszolta, nem tudnak ilyenekről. Korábban a minimumpontokról szóló ajánlást azzal indokolták, hogy növelnék a gimnáziumok presztízsét, és hogy a diákok „a megfelelő helyen” tanuljanak.
Sok helyen káoszt és zavart okozott az ajánlás
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója a Népszavának azt mondta, az idei tanévben nem kaptak hasonló jelzésű felhívást: „Az idei tanévben nem kaptunk ilyen jellegű felhívást a tankerületi központtól.” Szerinte a tavalyi rendszer következetlenül működött:
Nem volt szerencsés, hogy egyes tankerületekben szigorúbban, máshol ‘puhábban’ értelmezték a központi ajánlást, így véleményem szerint semmi értelme nem volt.
Hozzátette: „Valamilyen alapvető elvárásnak lenne értelme, de nem ennyire előkészítetlenül, és nem ilyen fűnyírószerűen.”
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint több kollégájától is azt hallotta, hogy idén a tankerületek nem erőltetik a minimumponthatárokat. Felidézte: tavaly az utólagos szabálymódosítások komoly zavarokat okoztak. Elmondása szerint előfordult, „hogy egyébként jól teljesítő diákokat csak azért utasítottak el, mert az írásbelin néhány ponttal kevesebbet szereztek a központilag elvártnál.”
