Az elmúlt napokban évek óta nem tapasztalt mennyiségű hó borította be az országot. Bár a téli táj sokak számára látványos és hangulatos, a mindennapokat jelentősen megnehezíti: a közlekedés akadozik, az iskolába és munkahelyre jutás sok helyen nehézkessé vált, ráadásul egyes intézményekben a fűtési rendszerek meghibásodása is gondot okozhat.
Noha a legtöbb helyen – ha nehézkesen is – megoldható a közlekedés, sok diák titkon abban reménykedik, hogy az időjárási körülmények vagy más okok miatt rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el az iskolájában. De mikor van erre valóban lehetőség?
A nap képe: tele van az iskolai "szánkóparkoló"
Mikor maradhat el a tanítás?
A köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy rendkívüli tanítási szünet rendelhető el abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az oktatási intézmény működtetése nem biztosítható. A döntés meghozatalának joga attól függ, mekkora területet érint a veszélyhelyzet:
- az intézményre kiterjedő esetben az iskola igazgatója,
- a települést érintő veszélyhelyzetben – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – a jegyző,
- a vármegyére vagy a fővárosra kiterjedő helyzetben az illetékes hivatal
rendelheti el a rendkívüli szünetet.
Havazás: akár 20-50 percet is késhetnek a vonatok
A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: jelenleg valamennyi oktatási intézményben biztosított a tantermek megfelelő fűtése. Ugyanakkor, ha a fűtési rendszer meghibásodik, és két egymást követő tanítási napon a tantermek hőmérséklete nem éri el a 20 Celsius-fokot, az iskola igazgatója jogosult rendkívüli szünetet elrendelni.
Bár egyelőre csak egy olyan iskoláról tudunk, ahol a meghibásodott fűtési rendszer miatt meg kellett szakítani a tanítást, több iskola rugalmas megoldásokat vezetett be a nagy hó miatt. Több helyen például arról tájékoztatták a bejáró tanulók szüleit, hogy amennyiben a hóhelyzet és a közlekedési körülmények miatt biztonságosabbnak ítélik az otthon maradást, a hiányzást automatikusan igazoltnak tekintik, és a késések sem járnak következményekkel.
A jogszabály arra az esetre is kitér, ha a rendkívüli szünet időtartama előreláthatólag meghaladja a három tanítási napot. Ilyenkor a szünetet elrendelő személy vagy szerv köteles erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíteni a köznevelésért felelős minisztert. A miniszter ezt követően – a három tanítási napot meghaladó időszakra – tantermen kívüli, digitális munkarendben történő oktatást rendelhet el. Ennek közlése szintén elektronikus úton történhet.
