A Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közel 50 pontból állnak, és nem egyetlen politikai oldalnak készültek. Totyik Tamás szerint a következő kormánynak – legyen az a Fideszé vagy a Tiszáé – három kiemelt területen biztosan lépnie kell: a demográfiai folyamatok kezelésében, az esélyteremtésben és a mesterséges intelligencia oktatási integrációjában.

A demográfiai adatok már most komoly feszültséget okoznak

Tavaly mindössze 77 500 gyerek született, és ha a következő években eléri a születésszám a 75 ezret, „már összetehetjük a két kezünket” – fogalmazott Totyik.

Ezzel szemben a magyar közoktatás évfolyamonként mintegy 110 ezer gyerekre van méretezve. Ennek következményei már az óvodákban látszanak:

Már látszik azt, hogy a gyerekekért megkezdődött a harc az óvodákban. Lefelé elkezdtek terjeszkedni, már kétéves gyerekeket is a bölcsőde helyett az óvodába vesznek fel, csak hogy a férőhelyeket fent tudják tartani

– emelte ki Totyik Tamás.

A PSZ elnöke szerint ez a probléma néhány éven belül az általános iskolákban is megjelenik, különösen a vidéki kisiskolákat veszélyeztetve, de a nagyvárosok sem lesznek kivételek. A szakszervezet nem vitatja, hogy a gyereklétszám csökken, de szerintük ezt nem forráskivonásra, hanem minőségi fejlesztésre kellene használni. A PSZ régóta szorgalmazza az osztálylétszámok csökkentését, különösen ott, ahol sok a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy tanulási zavarral küzdő diák.

Mindeközben a pedagógustársadalom elöregedőben van: az átlagéletkor 53 év, a nyugdíjba vonulások miatt önmagában nem omlana össze a rendszer, de súlyos szakemberhiány van bizonyos területeken. Gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból és természettudományos szakos tanárokból hiány van, miközben más szakokon – például történelemből – túlképzés látszik. Totyik szerint ez strukturális problémára utal, nem egyszerű létszámkérdés.

Felkészületlen rendszer

A PSZ másik kiemelt követelése az esélyteremtés. Totyik Tamás szerint a magyar közoktatás jelenlegi formájában nem tud mit kezdeni a hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben a munkaerőpiacnak egyre nagyobb szüksége lenne rájuk.

Jelenleg mintegy 140 településen fordul elő, hogy ahol több iskola működik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok egy-egy intézménybe koncentrálódnak, míg más iskolák szinte teljesen „kifehérednek”.

A szegregált intézményekkel nem lehet mit kezdeni, a versenyszféra számára ez a helyzet nem fenntartható

Ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő diákok száma, az autizmus előfordulása pedig az elmúlt tíz évben közel ötszörösére emelkedett. A PSZ szerint az integrált oktatáshoz nemcsak a pedagógusképzést kell átalakítani, hanem a nevelést-oktatást segítők bérét is rendezni kell – ezt eddig a kormány nem tette meg.

Mesterséges intelligencia kérdése ideológiai háborúvá vált

A harmadik kulcsterület a mesterséges intelligencia. Totyik Tamás szerint a kormány beszél róla, de a kérdés „ideológiai háborúvá” vált. Miközben a képernyőidő korlátozásáról zajlik a vita, az MI rendszerszintű bevezetése elkerülhetetlen lenne. "Ha nem vezetjük be a mesterséges intelligenciát a közoktatásba, a gazdaságunk a perifériára szorul” – figyelmeztetett.

Ehhez azonban átfogó pedagógus-továbbképzésre, szemléletváltásra és a tananyag átalakítására van szükség. Ráadásul az MI fejlődése olyan gyors, hogy még a kormány saját stratégiája is fél év alatt elavult, amit a kabinet maga is elismert.