,,A nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok párhuzamos engedélyezése elhibázott döntés volt" Közoktatás
Székács Linda

,,A nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok párhuzamos engedélyezése elhibázott döntés volt"

A négyosztályos gimnáziumok és az általános iskolások isszák meg a levét a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok népszerűségének.

Az Eduline-on is rendszeresen foglalkozunk azzal, hogy vészesen közeleg a központi írásbeli időpontja, februárban pedig a jelentezéseiket is le kell adni a nyolcadikos diákoknak, valamint azoknak a negyedikeseknek és hatodikosoknak, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokban folytatnák a tanulmányaikat az általános iskolájuk helyett.

Ezzel kapcsolatban Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szabad Vonalzón azt írja; mindhárom formának megvan az előnye és a hátránya is, azonban annak, hogy egyszerre, párhuzamosan léteznek, a négyosztályos gimnáziumok és az általános iskolák isszák meg a levét.

Negyedik osztályban ugyanis elmennek az általános iskolákból a "legjobb gyerekek", mert

őket veszik fel nyolcosztályos gimnáziumba, kizárólag nekik sikerül az a felvételi, ami köszönőviszonyban sincs azzal a tananyaggal, amit az általános iskolák alsó tagozatán tanulnak a gyerekek.

Akinek pedig ez nem sikerül negyedikben, az megpróbálja újra hatodikban, így ismét elmegy az osztály egy része. Emiatt pedig előfordul, hogy olyan kevés tanuló marad egy-egy osztályban, hogy összevonják őket más osztályokkal.

,,Két részletben mennek tehát el a legjobb tanulók, nem marad „húzóerő”, hetedik-nyolcadikban már elég gyenge színvonalon mehet csak az oktatás az általános iskolákban" - jegyzi meg a pedagógus, aki szerint Budapesten legalábbis ez a helyzet. Vidéken kisebb az elvándorlás amiatt, mert a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok messzebb vannak.


Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.