Osztályzatok helyett pizzával és játékos pontszerzéssel jutalmaz egy budapesti matektanárnő Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Osztályzatok helyett pizzával és játékos pontszerzéssel jutalmaz egy budapesti matektanárnő

Egy budapesti középiskola tanárnője teljesen új alapokra helyezte a matektanítást: nála nincsenek röpdolgozatok, sem fekete pontok, helyette pontgyűjtés, csapatverseny és játékos tanulás segíti a diákokat. Barbarics Márta célja, hogy a matematika ne a stresszről, hanem a gondolkodásról szóljon.

A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziumban tanító matematika- és angoltanár még csak pár éve van a pályán, de már egyetem alatt elhatározta, hogy alternatív módszerrel szeretné a diákokat a matektanulásra ösztönözni. A Családinet interjút készített Barbarics Mártával és ellátogatott az egyik órájára.

„A matek egyébként is egy mumustantárgy, a dolgozatoktól való stresszelésnek még negatívabb a hatása van. De ha tudják a diákok, hogy nincs tétje, hanem nyugodtan kísérletezhetnek, akkor ez a negatív stressz el tud múlni” – magyarázza a tanárnő.

A fiatal pedagógus néhány éve fedezte fel a gamifikációt, vagyis a játékosítás módszerét, amellyel pontgyűjtéssé, versennyé, sőt szinte kalandjátékká alakítja a matematikaórákat. A diákok különféle feladatokkal gyűjtenek pontokat – órai munkával, házival, vagy éppen egy előre megbeszélt „mini pontgyűjtő akcióval”.

Ha valaki nem írja meg a házit vagy a dolgozatot, nem történik semmi, csak nem gyűjt pontot

– mondja a tanárnő, aki szerint a pozitív motiváció sokkal hatékonyabb, mint a szankcionálás.

Pontok, avatarok, pizzázás – így működik a rendszer

A diákok egy-egy témakörben – ami körülbelül egy hónap – húsz pontot szerezhetnek, a témazáró további tízet ér. A legszorgalmasabbak „mesterpontokat” is gyűjthetnek, amelyekért különleges jutalmak járnak: segítségkártya dolgozathoz, extra határidő, sőt, néha egy házi sütésű süti vagy közös pizzázás.

A rendszer a digitális világhoz is igazodik: a diákok virtuális osztályteremben követhetik a pontjaikat, avatart kapnak (például Star Wars-karaktert), és akár telefonos applikációkon keresztül is megoldhatnak feladatokat.

„Szerintem erről kellene szólnia a matematika oktatásnak. Az életben nem a másodfokú egyenlet megoldóképletét kell tudnod. Az a lényeg, hogy te hogyan fejleszted vele az agyadat” – vallja Barbarics Márta.

„A gyerekek szeretnek pontokat gyűjteni”

A 11. osztály angol nyelvű matekóráján a diákok csapatmunkában dolgoznak, és minden helyes megoldásért pont jár. A diákok egyesével rohangálnak ki a tanárnőhöz, hogy leellenőriztessék, jó-e a megoldás. A tanulók szerint a pontrendszer igazságos és ösztönző: „Nem annyira nehéz elég pontot összegyűjteni a négyesért vagy az ötösért, de folyamatosan dolgozni kell érte” – mondják.

Barbarics Márta hozzáteszi: „Ha valaki a hagyományos tanulási módot szereti, annak is van helye, mert ha jól megírja a témazárót, eléri ugyanazt.”

A "felfedeztető matematikaoktatás" módszerével tanít

Barbarics Márta részt vesz egy, az MTA által támogatott kutatásban, amely a „felfedeztető matematikaoktatás” módszerét vizsgálja. Ebben a diákok nem kész képleteket magolnak, hanem önállóan jönnek rá az összefüggésekre – így fejlődik a gondolkodásuk és a problémamegoldó képességük.

Nem az a cél, hogy bemagold a képletet, hanem hogy rájöjj, hogyan működik. Az életben úgysem lesz szükséged a másodfokú egyenlet megoldóképletére, de az, ahogy megtalálod a megoldást, fejleszti az agyadat

– mondja a tanárnő.

A kísérleti osztályban a hagyományos tanmenetet gyakorlatilag félretették, és mindenki a saját tempójában dolgozik. „Ha eleinte nem is megy valakinek, akkor is küzd azért, hogy rájöjjön. Inkább hagyok több időt, maximum egy pici segítséget adok” – teszi hozzá Barbarics Márta.

 

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma Nyelvtanulás Székács Linda

Van olyan egyetem, ahol két év alatt több mint 20 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgával jelentkezők száma

Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.