A státusztörvény szerint a pedagógusoknak és a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak 50 nap alapszabadság jár egy évre. Ezek száma viszont akár ennél több is lehet; például abban az esetben, ha 16 éven aluli gyereket nevelnek, vagy először kötnek házasságot.

Hét nap kivételével ugyanakkor a szabadságokat a pedagógusoknak meghatározott időpontokban; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben kell kivenniük,15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet, többek között például

• a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljából,
• továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
• ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

A fennmaradó hét nap időpontjait a pedagógusok a státusztörvény értelmében legalább öt munkanappal korábban kötelesek közölni a munkáltatóikkal - ebben az esetben az nem mondhat nevet, hiszen a szabadság igénybevétele törvényben biztosított jog.

A státusztörvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egy adott pedagógust visszarendeljen a szabadságáról az igazgató. Ezt viszont csak akkor teheti meg, ha az

• kivételesen fontos köznevelési érdek, vagy
• az intézmény működését közvetlenül és súlyosan sértő ok.

Ilyen lehet valamilyen katasztrófahelyzet, vagy ha a gyerekek felügyelete máshogy nem szervezhető meg.