„A demokráciát nem lehet elég korán kezdeni” – diákközgyűlést hoznak létre a fővárosban Közoktatás
Eduline

„A demokráciát nem lehet elég korán kezdeni” – diákközgyűlést hoznak létre a fővárosban

Minden budapesti iskola diákja 7-ediktől 12-edik osztályig jelentkezhet diákképviselőnek.

„Mi elcsesztük, úgyhogy most ti jöttök”

- hangzott el Karácsony Gergelytől a Facebookon megosztott videójában, melyben bejelentette, hogy megalakul a Fővárosi Diákközgyűlés.

Ahogyan azt a főpolgármester elmondta, a tavalyi önkormányzati választás idején a fővárosi diákszervezetek létrehozták a Mi Budapestünk programot, amelynek képviseletével Karácsony Gergelyt bízták meg.

A program egyik követelése volt a Fővárosi Diákközgyűlés létrehozása, hogy ennek révén a diákok is beleszólhassanak Budapest jövőjének az alakításába.

A közgyűlést most valóban megszervezik: minden iskola a 7–12. évfolyamról választhat diákképviselőket, akik egy kerületi gyűlésen közösen és demokratikus úton választják meg a kerület képviselőit. Ezekből a delegáltakból alakul meg a Fővárosi Diákközgyűlés.

 

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.