„Egy újabb gyermekvédelmi jogszabály, aminek önmagában semmi értelme, sőt veszélyes is lehet. Nem a törvényt kellene foltozni, hanem a meglévőt kellene alkalmazni a személyi és tárgyi feltételeket biztosításával” - fogalmazott a Népszavának a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Boros Ilona. A lap annak okán kereste meg Borost, hogy tegnap a Magyar Közlönyben a kormány bejelentette a gyermekvédelmi törvény újabb módosítását, miszerint: a gyámhatóság jogköre bővül a születendő gyerek haza nem adhatóságának megállapításával.

Eddig a gyermekvédelem a már megszületett babákról dönthetett, ezek után viszont, „amennyiben a gyermekjóléti alapellátás szakembere a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és a problémákat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból vizsgálatot indít”. Ha pedig a vizsgálat során a gyámhatóság megállapítja, hogy a születendő csecsemő értelmi, érzelmi és testi fejlődését veszélyeztetnék majd a szülei, abban az esetben meghozhatják a magzat haza nem adhatóságáról a határozatot. Ezek után pedig megvizsgálhatják a gyámnak jelölt személyek alkalmasságát is.

Újraindulhat az önkéntesek országos képzése a kórházban rekedt csecsemők gondozására

Boros Ilona szerint a folyamat üdvözlendő is lehetne, hiszen azt feltételezi, hogy az alapellátás mindent megtesz azért, hogy az édesanya vagy a család problémája megoldódjon akár támogató terápiás szolgáltatással, viszont egy dolgot továbbra sem küszöböl ki – a szakemberhiányt.

A jogász szerint egyébként ebben a formában maga a jogszabály támogatható lenne, hiszen ténylegesen a születendő gyerek és a család védelmében szól:

„A törvény szövegéből az következik, hogy csak akkor indul a szülők ellen eljárás, és csak abban az esetben szakítják el az újszülöttet, ha az alapellátás mindent megtett a probléma elhárításáért vagy valóban kezelhetetlen mentális problémát tárt fel megfelelő vizsgálatokkal alátámasztva. Ilyenkor indokolt a gyámhatóság beavatkozása. Előre befogadót keres, hogy a megszületendő magzatot majd legyen kinek kivinnie a kórházból, aki lehet például bármelyik nevelésre alkalmas rokon. Ha ez sem jár sikerrel, akkor elő lehet készíteni a nevelőszülőhöz kerülést.” – fogalmazta meg a hírportál.

Viszont a „mennyiségi és minőségi” szakemberhiány miatt egy erősen kivitelezhetetlen módosítás lép mától életbe.

„Nagyon kevés szakember dolgozik elképesztően alacsony bérért – mondta Boros. A legjobbaknak, legelhivatottabbaknak sincs lehetőségük, kapacitásuk arra, hogy minden problémát feltárjanak, kezeljenek, megoldjanak.”

Szülői Hang:a kirekesztés nem gyermekvédelem

Boros Ilona szerint az is félő, hogy a törvényre hivatkozva még könnyebben mondják majd egy családra, hogy alkalmatlan a gyereknevelésre. Erre szerinte pont egy nemrég lezárult történet a legjobb példa, ahol a TASZ segített egy anyának visszaszerezni a születése után jogtalanul a kórházban tartott gyerekét.

Ebben az esetben az okozta az alapproblémát, hogy a várandósság alatt az anya és az apa rokonoknál és ismerősöknél laktak, mivel az édesapa munkahelye által kiutalt szolgálati lakásba csak a baba születése körül költözhettek volna. A kisfiú koraszülött lett, és mivel nem volt még meg az állandó lakhely, így a kórház úgy döntött nem adja haza a kicsit. A családsegítő szolgálat is azt javasolta a gyámhivatalnak, hogy ne engedjék haza a kórházból. Ezek után elindult a nevelésbevételi eljárás, az anyát pedig beutalták pszichiátriai kezelésre a rossz idegállapota miatt, amit a gyereke elvesztése okozott.

A TASZ segítségével végül sikerült hazavinni az akkor már fél éves gyereket.