A tanárokon és egyéb iskolai alkalmazottakon kívül „tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószerfogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” csak olyan személy tarthat, akit a jogszabályban kijelölt szervezet nyilvántartásba vett - került bele 2021-ben a köznevelési törvénybe.

Az említett szervekről azonban ezidáig nem döntöttek. A HVG most szúrta ki, hogy négy év után Pintér Sándor belügyminiszter rendeletet hozott arról, hogy a foglalkozást tartó személyekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ dönt. Itt kell jelentkeznie a potenciális foglalkozástartónak, és igazolnia, hogy a program "a gyermeknek, tanulónak … alapvető jogait, testi, értelmi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem veszélyezteti.”

Vállalnia kell ugyanakkor azt is, hogy

• van erkölcsi bizonyítványa,
• szakmai tapasztalata,
• és a szervezettel munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy megbízási, vállalkozási vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll.

Ez azonban megoldhatatlan. A lap által idézett Civil Közoktatási Platform szerint ugyanis a civil szervezeteknek az esetek többségében nincsenek alkalmazottaik. Önkéntesek dolgoznak náluk, vagy esetleg megbízási szerződéssel, esetleg egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaznak személyeket abban az esetben, ha van rá pályázati pénz. Arra nincs fedezetük, hogy valakit azért vegyenek fel, hogy tartson néhány iskolai foglalkozást.