Az egyre inkább romló tendenciával kapcsolatos Tárki Társadalomkutatási Intézet által készített tanulmányt a Telex elemezte ki. A Varga Júlia által készített tanulmány a tavalyi Társadalmi Riportban jelent meg, ami azt mutatta be, hogyan változtak a vizsgált mutatók az uniós célkitűzésekhez és a többi tagállamhoz képest az oktatás területén.

Röviden és tömören a kialakult kép nem túl kecsegtető: Magyarországnak nemcsak az uniós célokat nem sikerült teljesítenie, de még a többi uniós országhoz képest is egyre jobban lemaradt ezekben a mutatókban. Ez már csak azért is nagy probléma, mivel a fiatalok iskolázottsága a későbbiekben kihatással lesz a munkaerőpiacra, a gazdaságra és a társadalomra egyaránt – olvasható a tanulmányban.

2014-ben Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 11,4 százalék volt, ami akkor még nagyon közel volt az uniós átlaghoz (11,1 százalék). Az ezt követő években az EU-s országok átlagában folyamatosan csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, 2019-re sikerült is elérni a 2020-ra kitűzött 10 százalékot.

Hazánkban 2014 és 2016 között 12,5 százalékra nőtt, majd kisebb hullámzással szinten maradt az iskolaelhagyók aránya egészen 2022-ig. 2023-ban valamelyest csökkent ugyan az arányuk, de az akkori érték még így is nagyobb volt a 2014-esnél, a 2020-ra kitűzött 10 százalékos uniós céltól pedig bőven elmaradt, ahogy azt az alábbi ábrán is látni lehet.

A jelentés szerint a 27 uniós tagország közül 15 érte el már 2023-ra a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt. Többek között a közvetlen szomszédainknak is, Ausztriának és Szlovákiának.

Azok között, akik jócskán elmaradtak a vártaktól, szereplünk mi is, de mellettünk ott van még Németország, Spanyolország és Románia is a sorban. A Teles viszont kiemeli, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy 2023-ban már csak három uniós országban volt magasabb az iskolaelhagyók száma, mint nálunk. Korábban (2014) ez hét országban volt így.

Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy a mögöttünk álló három országban az elmúlt 9 évben viszont jelentősen javultak a mutatók önmagukhoz képest. Magyarországon viszont romlott ez a mutató.

Érdekesség, hogy Németországban is visszaesést lehet tapasztalni, viszont ott a külső behatások adnak magyarázatot a romlásra, a jelentés szerint. „Németországban 2014-ben még 9,5 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, aztán 2020 után jött egy nagy ugrás, és 2021-ben már 13 százalék volt ez az arány. A tanulmány szerint az történt, hogy ebben az időszakban hirtelen megnőtt a migrációs hátterű fiatalok aránya, akik között nagyon sok volt a korai iskolaelhagyó” – emelte ki a Telex.

Magyarországot elemezve, az egyes országrészek között, komoly egyenlőtlenségeket lehet felfedezni az iskolázottsági mutatókban.

2024 és 2023 között 12 vármegyében nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, nyolcban csökkent, és csupán hat vármegyében sikerült elérni az előirányzott 10, illetve 9 százalékos uniós célokat. Nógrád vármegyében kimagasló, 25,5 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya a fiatalok között.

A növekedés kifejezetten drasztikus, két számjegyű növekedést jelent az egyes vármegyékben:

• Jász-Nagykun-Szolnok (+49,1 százalék),
• Nógrád (+66,7 százalék),
• Veszprém vármegyében (+37,1 százalék)
• és Budapesten (+20,8 százalék).

A hírportál külön kiemeli Békés vármegyét, ahol a tanulmányban kimutatott arány szerint 2014 és 2023 között 132 százalékos növekedés volt tapasztalható. Az azt jelenti, hogy amíg 2014-ben még csak a fiatalok 7,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó, addig 2023-ban már 17,4 százalékuk vált azzá.

A tanulmány szerint a korai iskolaelhagyókra vonatkozó adatok azt jósolják, hogy a középfokú végzettségű fiatalok aránya is csökkenni fog a következő években. „Mivel ezek a fiatalok még nagyon hosszú ideig lesznek munkaképes korúak és – az eddigi tapasztalatok szerint – későbbi életpályájuk során már nehezen szereznek magasabb végzettséget, vagy sajátítanak el újabb ismereteket, készségeket, ezért minden valószínűség szerint, komoly korlátot fognak jelenteni a gazdaság számára” – emelték ki a tanulmányban.