• Véleménye szerint a gimnáziumi felvételi eljárás során érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor?
• Amennyiben elérhetővé válna egy országos és/vagy vármegyei rangsor az általános iskolákról és a gimnáziumokról, figyelembe venné az iskolaválasztás során?

A középiskolai felvételi kapcsán vagy azt lehetett megjelölni, hogy a mostani eljárás megfelelő vagy pedig azt, hogy "támogatom a kompetenciamérések eredményeinek figyelembevételét, mert növelné a felvételi és az értékelés objektivitását". Olyan opció, hogy a mostani rendszer rossz vagy a „nem válaszolok” nem is szerepelt a lehetséges válaszok között.

A rangsorok kapcsán gyakorlatilag csak az igen vagy a nem közül lehetett választani.

Számítani fog a pedagógushiány?

A Szülői Hang szervezet ezután levelet küldött Pintér Sándornak, amelyben számos kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok alapján rangsorolnák az iskolákat.

Többek között:

• Hogyan veszik figyelembe, hogy adottak-e az infrastrukturális körülmények?
• Beleszámítják majd az adott iskolában a pedagógus- és szakemberhiány mértékét is?
• Miként fog beépülni a rangsorolásba az, hogy az egyik iskola költségvetési támogatásként a többszörösét kapja a másiknak?
• Nézik-e azt, hogy mennyire boldogan járnak-e a gyerekek iskolába?

Egyébként a 2022-es kompetenciamérés eredményeiből az is kiderült, hogy a mérésben részt vevő intézményekben összesen 6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már meg sem kérdezték a kérdőívben) Országosan összesen 3851 olyan "tanár" tanított a vizsgált iskolákban, akiknek nincs pedagógus végzettsége vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból.Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as kompetenciamérés még a státusztörvény elfogadása és a 2024-es és a 2025-ös januári béremelés előtt készült.

A Szülői Hang a levélben felvetette azt a kérdést is, hogy "hogyan versenyeztethető egymással az az iskola, ahol a pedagógusok rengeteg időt és energiát fektetnek abba, hogy a nehéz családi és szociális helyzetből jövő, tanulási, beilleszkedési problémákkal küszködő gyerekeket fejlesszék, azzal az iskolával, ahol nincsenek nagy számban hátrányos helyzetű gyermekek, ahol nem foglalkoznak külön a gyerekekkel, mégis jobb eredményt érnek el a szerencsésebb családi háttér, a kedvezőbb lehetőségek miatt?”

Azzal, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás, részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

A Szülői Hang a levélben azt is megkérdezte Pintér Sándortól, hogy egy ilyen központi rangsornak milyen célja van? Például a tehetősebb családok számára könnyítené meg az iskolaválasztást vagy esetleg a lista végén szereplő intézményeket bezárnák.

A Szülői Hang a kérdőív kapcsán azt is megjegyezte, hogy látszik, hogy jövőben a kompetenciamérések eredményét is figyelembe akarják venni a gimnáziumi felvételi során, ezzel „növelve az értékelés objektivitását." Ehhez képest a kompetenciamérések célja az iskolák pedagógiai módszereinek, működésének mérése, nem pedig a gyerekek egyéni tudásának felmérésére.

Arról nem beszélve, hogy a kompetenciaméréseken óriási különbségek vannak az egyes régiók között. A 2023-as kompetenciamérésen például Budapest és Csongrád-Csanád vármegye mellett a Győr-Moson-Sopron illetve Vas vármegyében élők teljesítettek a legjobban matekból, az ország észak-keleti fele pedig a szövegértéshez és a természettudományokhoz hasonlóan, matekból is az átlag alatt teljesített.

Amennyiben a kompetenciamérésből felvételi tesztet csinálnak, erre a tanulókat külön fel kell készíteni, így pont az várható, ami az írásbeli felvételin: a tehetősebb, szerencsésebb családok külön tanfolyamokkal fogják segíteni a gyerekeiket, a kevésbé tehetősek, kevésbé szerencsések pedig hátrányba kerülnek.

- írták.

A Szülői Hang a levélben kitért arra, hogy a mesterséges központi minimum ponthatárral nehezítik a gimnáziumokba való bejutást és miután a kormány egyik államtitkára kijelentette, hogy legalább négyből egy gimnáziumi férőhelyet meg kívánnak szüntetni, de akár minden második gimnáziumi hely megszüntetése is felmerül, „nem nehéz arra gondolni, hogy a kormány a gimnáziumi férőhelyek radikális csökkentését tervezi.”