Az MTA volt elnöke szerint megkülönböztetéshez és szegregációhoz vezet a központi felvételi minimumponthatára Közoktatás
Gál Luca

Az MTA volt elnöke szerint megkülönböztetéshez és szegregációhoz vezet a központi felvételi minimumponthatára

Ezzel a lépéssel szerinte sok gyerektől veszik el azt a lehetőséget, hogy gimnáziumban tanulhassanak.

„Szegény és alacsony iskolázottságú szülők gyermekei nemhogy egyetemre, de már gimnáziumba sem kerülhetnek be”

- írja Facebook-posztjában Pálinkás József, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnöke a középiskolák minimumponthatárai kapcsán.

Ahogyan arról már mi is írtunk, 2024 októberében derült ki, hogy a tankerületek úgynevezett minimumponthatárokat ajánlottak az állami középiskoláknak.

Ezek alapján azoknak a nyolcadikos diákoknak, akik gimnáziumba szeretnének bekerülni minimumom 50 pontot kellene elérniük a maximálisan elérhető 100 pontból a központi felvételin. A nyelvi előkészítő osztályba felvételizők esetében az ajánlott minimumponthatár viszont már 60, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban pedig 70 pont.

Azonban ennek közzététele óta már több gimnáziumban is konkrét elvárásként jelent meg a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot.

Az MTA volt elnöke és jelenlegi rendes tagja közösségi oldalán fejtette ki véleményét, miszerint ez egy „kegyetlen és ostoba rendszer”. Ugyanis azoknak a diákoknak, akik alacsonyabb társadalmi rétegekből származnak, ezek után már csak a közmunkás, betanított munkás, esetleg szakmunkás életpálya lehet opció.

A minimumponthatárokat mások is ellenzik. A Szülői Hang Közösség petícióval és fényképes üzenetekkel is tiltakozik a gimnáziumi felvételi eljárásban bevezetett új korlátozás ellen:

 

Felvételi 2025: így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon az elmúlt három évben Érettségi-felvételi Székács Linda

Felvételi 2025: így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon az elmúlt három évben

Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.