Minden gyerek tankötelezetté válik abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti. 2020. január elsejétől alapjaiban változtatták meg a hatéves kori iskolakezdés rendszerét. Az új szabályozás szerint az Oktatási Hivatal feladata dönteni az iskolaérettségről, így a szülők és az óvodák lehetőségei korlátozottabbá váltak.

A szülőknek írásos kérvényt kell benyújtania, ha azt szeretné, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradjon. A hivatal azonban a gyerek személyes ismerete nélkül hozza meg erről a döntését, és csak bizonyos esetekben kér be szakértői véleményt. Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, kizárólag bírósági úton tehet fellebbezést.

Ezért fontos, hogy a kérelemben megfelelő indokokkal legyen alátámasztva, hogy miért kellene a gyereknek még plusz egy évet az óvodában maradni.

A Szülői Hang komolyabban is foglalkozik a témával, és az oldalukon tanácsot adnak arról, hogy milyen indokok segíthetik a kérvény elfogadását, illetve mik azok, amiket felesleges beleírni.

A közösség weboldalán három olyan indokot emelnek ki, amelyeket nem érdemes beleírni a kérvénybe:

1. A szülő joga eldönteni, hogy iskolaérett-e a gyerek.

A szülői jogra hivatkozni például az Alaptörvény vagy a Gyermekjogi egyezmény alapján azért sem indokolt, mert ezek az érvek a törvény elfogadása során is elhangzottak, azonban mégsem vették őket figyelembe. Ennek okán alig várható el, hogy ezeket az érveket más esetben méltányolnák.

2. A következő évben jobb tanárt fog kapni.

Mivel a hivatal nem tesz különbséget a tanárok között, ezért várhatóan ezt az érvet sem fogják elfogadni.

3. A barátai vagy testvére is maradnak még egy évet.

A tanárokon túl ez szintén nem mérvadó a hivatalnál, így az engedély megadását sem fogja elősegíteni.

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a még nem iskolaérett az óvodás. Erről bővebben itt olvashattok: