Ez a hét is hosszabb lesz a szokásosnál - miért kell szombaton megint iskolába és dolgozni menni? Közoktatás
Székács Linda

Ez a hét is hosszabb lesz a szokásosnál - miért kell szombaton megint iskolába és dolgozni menni?

Egymás után két szombat is munkanap decemberben.

Nem sok idejük volt kipihenni magukat a dolgozó felnőtteknek és az iskolásoknak december első hetében, hiszen december 7. (szombat) munkanap volt, így mindenkinek iskolába és dolgozni kellett mennie.

Hasonlóképp alakul azonban december második hétvégéje is, hiszen ebben a hónapban két egymást követő szombat is munkanap, így december 14-én ismét alvás és pihenés helyett tanítással fog eltelni a szombati nap, vagy legalábbis annak egy része.

Ennek oka, hogy a kormány korábban arról határozott, hogy a 2024-es évben a karácsonyi hosszú hétvége összesen hatnapos lesz. Munkaszüneti napnak nyilvánították december 24-ét (kedd) és december 27-ét (péntek) is. Ezek a napok pedig hiába esnek a téli szünet idejére, az illetékes jogszabály szerint le kell dolgozni őket.

"A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel"

- írják.

Röviden összefoglalva tehát a gyerekeknek azért kell szombaton is iskolába menniük, mert az intézmények kötelesek felügyeletet biztosítani a munkanapokon, illetve ezek számozott tanítási napnak is számítanak. Az intézmények ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy tanítás nélküli munkanapot tartanak és a diákokat valamilyen iskolán kívüli programra viszik, az intézményvezető pedig akár igazgatói szünetet is elrendelhet.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.