Közeleg a középiskolai felvételi határideje de még fogalmatok sincs, hol és mit szeretnétek tanulni? Segítünk dönteni! Új, Pályaválasztási kisokos cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, hol és mit tanulhattok, ha a következő tanévtől középiskolások lesztek. Ebben a részben a négy évfolyamos gimnáziumokról olvashattok.

"Tüzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász!" - szól Jószef Attila Altató című költeménye.

Egész kicsi korunktól kezdve arról álmodozunk, mik leszünk majd, ha felnövünk. A válaszadás a nyolcadik osztályos diákok számára kezd egyre égetőbb lenni, hiszen, ha most vagytok nyolcadik osztályosok, nektek - és a 6- vagy 8 osztályos gimnáziumba készülő 10 és 12 éveseknek - legkésőbb 2025. február 20-án le kell adni a jelentkezést a kiválasztott közéfokú iskolákba, ahol a következő tanévtől folytatnátok a tanulmányaitok. Segítünk dönteni.

Ha még nincs válaszotok a "Mi leszel, ha nagy leszel?"-re

Vannak diákok, akik már most tudják, hogy villanyszerelők, állatorvosok, közgazdászok vagy éppen fodrászok szeretnének lenni. Kevesen vannak azonban, akik valóban azzá is válnak, amit 14-15 éves korukban megálmodnak, és az sem baj, ha egyelőre még fogalmatok sincs róla, mit kezdenétek az életetekkel.

Ha ti is ebbe a kategóriába tartoztok, számotokra a legjobb választás a négy évfolyamos, általános tanrendű gimnázium lehet. Ezekben az iskolákban ugyanis a tanulók ugyanazokat az általános tantárgyakat tanulják, amiket az általános iskolában, csak magasabb szinten. Illetve választanotok kell majd egy második idegen nyelvet is az általános iskolában már elkezdett idegen nyelv mellé. Ez lehet például angol, német, francia, spanyol vagy olasz, de egyes iskolákban ritkább nyelveket is lehet tanulni, például japánt, kínait vagy oroszt.

A négy évfolyamos gimnáziumok célja az érettségire való felkészítés, így értelemszerűen a tanulmányaitok a 12. osztály végén ezzel zárulnak. Szakmát - szakmai tantárgyak hiányában - nem szereztek, ezért ahhoz, hogy valamilyen végzettségetek legyen, nektek érdemes lesz a gimnázium után továbbtanulni. Mehettek például egyetemre, de választhatjátok a szakmatanulást is. Erről itt írunk bővebben.

Így érdemes 4 osztályos gimnáziumot is választani

Ha már tudjátok, hogy gimnáziumban szeretnétek továbbtanulni, de azt még nem, hogy pontosan hol, melyik intézményben, számotokra fontos lehet bizonyos szempontokat mérlegelni.

Érdemes figyelembe vennetek például, hogy

• milyen messze van a lakóhelyetektől,
• van-e lehetőség kollégiumi elhelyezésre,
• milyen érettségi eredmények születtek az elmúlt néhány évben,
• milyen nyelveket lehet tanulni és milyen a nyelvoktatás minősége,
• tanítják-e azt a tárgyat (például médiát, vagy akár honvédelmi alapismereteket), ami titeket érdekelne és esetleg érettségiznétek majd belőle,
• mennyire jól felszerelt az iskola,
• milyenek a tanárok,

és fontos lehet az is, hogy milyen az iskolában a közösségi élet. Vannak-e például diáknapok, témanapok, gólyatábor, hogy szerveznek-e tanulmányi kirándulásokat és hogy vannak-e esetleg iskola utáni programok, szakkörök és sportfoglalkozások. Hiszen a közösségi élet és hogy jól érezzétek magatokat iskolában, a társaitok között legalább annyira fontos, mint az, hogy jól sikerüljön majd az érettségitek.

Mindezekről egyébként az iskolák felvételi tájékoztatóiban és általában a honlapjaikon tájékozódhattok. Érdemes ellátogatnotok ugyanakkor a nyílt napokra is, ahol személyesen is megismerkedhettek a pedagógusokkal és akár az oda járó diákoktól is kérdezősködhettek.

Hogyan számolják a felvételi pontokat?

Az általános tanrendű gimnáziumokban elvileg mindenhol ugyanaz a tanrend, mégis éles különbségek lehetnek az intézmények között. Vannak erősebb iskolák, ahol tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgázásra és egyebekre buzdítják a diákokat, míg máshol ezek kevésbé hangsúlyosak.

Részben ezért a felvételi követelmények és a felvételi módja is különbözik; ezeket minden középiskola a felvételi tájékoztatójában rögzíti.

A pontszámításnak egyébként három módja lehet. Figyelembe vehetik például

• csak az általános iskolai jegyeket,
• az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét, valamint
• az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot.

Az is előfordulhat továbbá, hogy a központi írásbeli felvételinek csak a matematika, vagy éppen csak a magyar részét számolják, vagy mindkét tárgyat, de az egyiket nagyobb súllyal, mint a másikat.

Hogy tisztában legyetek azzal, a számotokra szimpatikus gimnáziumokban mindez hogy történik majd, nézzétek át alaposan a felvételi tájékoztatót, ami október 20-án jelenik meg.

A 2024/25-ös középiskolai felvételi összes fontos időpontját ebben a cikkünkben szedtük össze nektek: