Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év? Közoktatás
Székács Linda

Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év?

Olvasói kérdésre válaszolunk.

Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év? - futott be a kérdés az Eduline postaládájába.

A válaszunk pedig az, hogy igen. Ilyenek például a nyelvi előkészítős évfolyamok.

A nyelvi előkészítő lényege az, hogy az általános középiskolai tanulmányok megkezdése előtt a diákok egy éven keresztül legalább heti 11 órában csak idegennyelveket tanulnak. Ennek ma már több opciója is lehet.

Az egyik például az, hogy a már meglévő nyelvtudásukat magasabb szintre juttatják el egy év alatt. A másik lehetőség pedig, hogy egy nyelvet teljesen a nulláról kezdenek el tanulni olyan intenzíven, hogy abból a lehető leghamarabb legalább középszintű nyelvvizsga legyen.

A kettőt egyébként sok esetben ötvözik. A gimnáziumokban - ahol kötelező két nyelvet tanulni - többnyire úgy működik a nyelvi előkészítő, hogy a már meglévő angol/német nyelvtudást heti 11+ nyelvórában fejlesztik, míg a második idegen nyelvet legalább heti 5-6 órában a nulláról kezdik el tanulni. De az is előfordulhat, hogy a nulladik év elvégzése utána a diákok két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat.

Ami mindegyikben közös, hogy a nyelvórák mellett a tanulók egyéb tantárgyakat - például testnevelés, informatika, matematika, magyar - ebben az évben csak nagyon alacsony óraszámban tanulnak. A "rendes" oktatás csak a nulladik év után kezdődik el, így a nyelvi előkészítős diákok összesen 5 évet (1+4) töltenek a középiskolában.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.