Játékalapú oktatás helyett egy évvel előrébb hoznák az iskolakezdést Svédországban Közoktatás
Gál Luca

Játékalapú oktatás helyett egy évvel előrébb hoznák az iskolakezdést Svédországban

A kormány terve szerint a hatévesekre vonatkozó kötelező óvodai évet 2028-tól már az általános iskolában is meg lehet majd csinálni.

Svédország oktatási rendszerének átalakítása miatt a svéd gyerekek 2028-tól egy évvel korábban fogják elkezdeni az iskolát, mint jelenleg. A cél a fiatalabb gyerekek játékalapú oktatásáról való átnevelése – írja a The Guardian.

A Mérsékelt Párt vezetésével és a szélsőjobboldali Svéd Demokraták által támogatott jobbközép koalíciós kormány ötletét csütörtökön, a 2025-ös költségvetés bemutatása alkalmával jelentették be, amelyet a baloldali szociáldemokraták is támogattak.

Johan Pehrson oktatási miniszter azt mondta, "az iskolának vissza kell térnie az alapokhoz". Ezt azzal akarják elérni, hogy nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az írás és olvasás korai megtanulására, valamint a matematikára.

"Ennek ahhoz kell vezetnie, hogy a diákok jobb lehetőséget kapjanak az olyan alapvető készségek fejlesztésére, mint az olvasás, az írás és a számolás, és elérjék céljaikat az iskolában"

- nyilatkozta a miniszter.

A kritikusok szerint azonban a terv ellentmond azoknak a kutatásoknak, amelyek azt mutatják, hogy a gyerekek fejlődését leginkább a játékalapú tanulási környezet támogatja, ösztönözve őket arra, hogy tapasztaljanak, alkossanak és fejlődjenek a játék, kíváncsiság és irányított felfedezés révén. A szakszervezeti vezetők attól félnek, hogy a változtatás miatt sok speciális óvodai tanár munkája szűnhet meg a jövőben.

Christian Eidevald professzor a kora gyerekkori oktatás kapcsán a Södertörn Egyetemen elmondta:

„azzal, hogy egy hatéves gyereket benyomunk a formalizált iskolai környezetbe, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük az alapvető játék-alapú tanítási módszereket, amelyekről már korábban kimutatták, hogy elősegítik a gyerekek fejlődését.”

Majd hozzátette, hogy ez nem csak pedagógiai preferencia. A tanulmányok megerősítették, hogy a játék a korai tanulásnak és az olyan kritikus készségek fejlesztésének az alapja, mint a nyelv és a problémamegoldás.

Voltak szakértők, akik viszont pozitívan értékelték az újítás ötletét. Johannes Westberg, a hollandiai Groningen Egyetem oktatóprofesszora szerint ezzel a lépéssel jobban összhangba kerülnének Európa többi részével.

 

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.