Ezeket a kötelező olvasmányokat kell elolvasni általános iskolában Közoktatás
Székács Linda

Ezeket a kötelező olvasmányokat kell elolvasni általános iskolában

A közoktatásban töltött éveik alatt a diákoknak számos kötelező olvasmányon kell átrágni magukat és valamilyen módon, például olvasónapló vagy dolgozat formájában számot adniuk a megszerzett információkról. Mutatjuk, hogy a 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint milyen kötelező olvasmányokat kérnek általános iskolában.

Az 1-4. osztályos diákok számára a 2020-as Nemzeti alaptantervben nem szerepelnek kötelezően előírt olvasmányok, helyette - fiatal korukból adódóan - közös olvasmányként írják elő a 3-4. évfolyamon tanulók számára az alábbi műveket:

  • Lázár Ervin: Bab Berci
  • Tatay Sándor: Kinizsi Pál
  • Fekete István: Vuk

Továbbá a törzsanyaghoz kapcsolódó, kiegészítő tartalomként szerepel az alaptantervben az alábbi három kötet:

  • Berg Judit: Rumini
  • Janikovszky Éva: A nagy zuhé
  • Csukás István: Pom-pom meséi

5. osztálytól kezdve azonban a közös olvasmányokat felváltják a kötelezők, amikkel már egyedül kell megbirkózniuk a diákoknak. A 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint az 5-6. osztályosoknak ezeket kell elolvasni:

  • Petőfi Sándor - János vitéz
  • Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk
  • Arany János - Toldi
  • Gárdonyi Géza: Egri csillagok

A 7-8. osztályosokra pedig már hosszabb lista vár, viszont több esetben is dönthetnek arról, hogy egy adott szerző több felsorolt műve közül melyiket olvasnák el inkább.

  • Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa
  • Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A két koldusdiák
  • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány
  • Móricz Zsigmond: Pillangó vagy a Légy jó mindhalálig
  • William Shakespeare: Szentivánéji álom vagy Romeo és Júlia vagy Molière: A képzelt beteg
  • Szabó Magda: Abigél

 

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban Közoktatás Gál Luca

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.