Jelentősen csökkentette a kormány a gyermekjogi képviselők számát, és a múlt héten elfogadott, szankciókra épülő gyermekvédelmi törvény sem ír arról, hogy újra bővíteni kellene a létszámot – írta meg a Népszava.

A gyermekjogi képviselők a családjukon kívül, állami gondoskodásban élő kiskorúak képviseletét látják el a Belügyminisztériumhoz tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat működésének keretében. 2023. július 1-ig országosan 23 szakember dolgozott ezen a területen, tehát minden megyére jutott legalább egy képviselő, azóta régiós elosztásban mindössze 16-an tevékenykednek ebben a pozícióban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 23 815 gyerek élt gyermekvédelmi szakellátásban, velük kell tartania a kapcsolatot a 23-ról 16-ra csökkentett képviselői csapatnak. Többek között az a feladatuk, hogy az intézetben, lakóotthonban, nevelőszülőnél élő kiskorúakat rendszeresen meglátogassák. Ha szükséges, a képviselő segít megfogalmazni a kiskorúak panaszait, és kezdeményezhetik azok kivizsgálását is.

A kegyelmi botrány után megalkotott törvénycsomag indoklása szerint a gyermekvédelmi rendszerben gondozottak és a velük foglalkozók helyzetének javítása, könnyítése, a gyermekek jogainak érvényre juttatása is a célja az intézkedéseknek. Ennek mond ellent a jelenlegi helyzet, ugyanis az elméleten kívül nem látszik állami törekvés a jelzőrendszer gyakorlati megerősítésére –írják.

A lap megkérdezte a Belügyminisztériumot a változás okáról, de arra nem kapott választ, hogy miért csökkent a képviselők száma. A tárca annyit írt, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat 2022. július 1-je óta a Belügyminisztérium főosztály jogállású, jogvédelmi biztos által vezetett önálló szervezeti egységeként 57 munkatárs közreműködésével integráltan látja el a beteg-, ellátott-, és gyermekjogokkal kapcsolatos jogvédelmi tevékenységét. A gyermekjogi képviselők a hatályos jogszabályok mentén végzik mindennapi tevékenységüket és „egyben elkötelezettek a gyerekvédelmi rendszer biztonságának erősítése iránt”.