A GDP-hez mérten csak három ország költ kevesebbet a közoktatásra, mint Magyarország.
Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb A közoktatás indikátorrendszere című kiadványa, amelyben különböző mutatók segítségével a közoktatás aktuális állapotát vázolják fel. Ennek elkészítéséhez többek között az OECD PISA-felmérésének és oktatásstatisztikai adatbázisának adatait, az Eurostat EU-SILC adatfelvételének adatait, valamint a KSH adatait is felhasználták.
A felmérésben a közoktatási kiadások szintjéről, változásairól és különbségeiről is képet kapunk, amelyben megvizsgálták, hogy mennyi az egy diákra jutó kiadás az egy főre jutó GDP százalékában. Az indikátor pedig megmutatja, hogy az egy diákra jutó kiadások mennyire nagyok vagy kicsik európai összehasonlításban. Ugyanakkor felhívják arra a figyelmet, hogy a GDP ingadozása miatt a kiugró adatokat óvatosan kell értelmezni.
Az alábbi ábra az oktatási rendszer két szintjén mutatja be az egy diákra jutó kiadások alakulását Magyarországon a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva:
Látható, hogy az általános iskolai alsó tagozaton 2010 és 2018 között – egyes kiugrásoktól eltekintve - csökkenés figyelhető meg Magyarországon, ugyanakkor 2019-ben és 2020-ban jelentősen megnőtt az alsó tagozat kiadásainak értéke. Bár ebben az időben Lettországon kívül minden kelet-közép-európai országban növekedés történt, itthon ez relatíve nagyobb mértékű volt. Ezzel az egy főre eső GDP-hez mért egy tanulóra jutó alapfokú oktatási kiadások kelet-közép-európai összehasonlításban alacsony szintről közepes szintre emelkedtek.
Az általános iskolai felső tagozat és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2020-ban a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabbak voltak, aminél csak Észtországban és Litvániában láthatunk alacsonyabb számokat.
A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy az ország teljes megtermelt jövedelmének (GDP) mekkora részét teszik ki az alap- és középfokú oktatási kiadások, amelyet nemzetközi összehasonlításba helyezett. Ennek alakulása azt mutatja, hogy Magyarország relatív helyzete a nyugat-európai országok átlagához és a kelet-európai országokhoz mérten alapvetően megváltozott.
2010 és 2013 között a kiadások GDP-n belüli aránya a kelet-közép-európai OECD-tagországok közül hazánkban volt a legalacsonyabb, és messze elmaradt a nyugat-európai országok átlagától.
A 2020-as GDP-arányos kiadások szintje alapján Lettországban, Magyarországon és Litvániában a ráfordítások szintje jóval alacsonyabb a többi országokéhoz képest.
A tanulmány kiemeli, hogy 2018 után a kiadások GDP-n belüli aránya több kelet-közép-európai országban (Csehországban, Szlovákiában, Észtországban és 2020-ban Litvániában is) és Nyugat-Európában átlagosan jelentősen növekedett. Ezzel szemben Magyarországon 2014 után nem változott a GDP-ből közoktatásra fordított erőforrások részaránya.
Az európai országok összességét tekintve láthatjuk:
„az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2020-ban jelentősen elmaradt az európai országok átlagától, és a legalacsonyabbak közé tartozott.”
Ugyanebben az évben az európai országok átlagosan a GDP 3,51 százalékát fordították az alap- és középfokú oktatásra, Magyarországon ez az érték 2,81 százalék volt. Csak három ország: Litvánia, Írország és Görögország költött kevesebbet a közoktatásra a GDP-hez mérten, mint Magyarország.
