Magyar nyelvből 29,5, matematikából 21,8 pont lett a nyolcadikosok központi felvételi vizsgán elért átlagpontszáma - derül ki az Oktatási Hivatal május 10-én frissített statisztikáiból.

Május 2-án minden középiskolába felvételiző diák számára kiderült, hogy szeptembertől melyik korábban megjelölt középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. Az eredményeket hosszú hónapok munkája előzte meg; január 20-án több ezer diák írta meg a központi felvételi vizsgát. Magyarból 46 916, matekból 46 800 nyolcadikos vizsgázott, de bőven voltak olyan hatodikosok és negyedikesek is, akik hat- vagy nyolcosztályos középiskolába készültek. A központi felvételit magyarból 9364, matekból 9367 hatodikos, és közel 6500 negyedikes írta meg.

Erre azért volt szükség, mert egyre kevesebb iskola válogatja ki a hozzájuk jelentkező diákokat csak az általános iskolai eredmények alapján, és egyre több intézmény kéri a központi felvételi megírását. Sőt, a legerősebb intézmények szóbeli felvételi vizsgát is szerveztek.

Rontottak

A központi felvételi vizsgán a diákoknak évfolyamtól függetlenül tantárgyanként 45 perc alatt 10 feladatot kellett megoldaniuk, amivel maximum 50 pontot szerezhettek. 2024-ben a

• 8. osztályosok átlagpontszáma magyarból 29,5 pont, matekból 21,8 pont lett, a
• 6. osztályosok magyarból átlagosan 30,4, matekból pedig 28,2 pontot értek el, míg a
• 4. osztályosok magyarból 30,1, matekból pedig 36,9 pontot szereztek.

Ez a korábbi években elért átlagpontszámokhoz képest mindkét tantárgyból, szinte minden évfolyamon romlást jelent. Kivétel egyedül a negyedikesek matematika teljesítménye, míg ugyanis a 4. osztályosok matematika felvételin elért pontszáma 2012 és 2023 között 27,9 és 36,2 pont között mozgott, 2024-ben a 10 éves felvételizők 36,9 pontot szereztek, ami több mint 8 ponttal magasabb, mint a 2023-ban elért 28,6 pontos matematika átlapontszám. Ezzel szemben magyarból ők is rontottak, 2023-hoz képest - amikor átlagosan 35,8 pontot értek el a vizsgán - 2024-ben már csak 30,1-et, ami így egy év alatt több mint 5 pontos csökkenést jelent.

Tavalyhoz képest 5 pontot rontottak magyarból a hatodik osztályosok is, matekból viszont "csak" 1,1 ponttal értek el kevesebbet. Míg a nyolcadikosoknak a 2023-ban elért átlagpontszámokhoz képest magyarból 4 ponttal csökkent a teljesítménye, matematikából viszont a tavalyihoz nagyon hasonló eredményt értek el: mindössze 0,1 ponttal szereztek kevesebbet, ami egyáltalán nem számottevő különbség.

Feltűnő ugyanakkor, hogy az elég drasztikus romlás ellenére magyarból még mindig erősebbek a diákok, mint matematikából.

A tanulók 27 százaléka funkcionális analfabéta

A tanulók teljesítményének romlására nem csak a felvételi vizsgán elért pontszámok, de korábban már a 2022-es PISA-eredmények is rávilágítottak. A mérést alapvetően háromévente végzik az OECD-országokban, melynek keretein belül felmérik a 15 éves diákok matematikai és szövegértési képességeit. A legutóbbi ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt egy évvel későbbre, 2022-re tolódott, az eredményeit pedig tavaly decemberben hozták nyilvánosságra.

Ezek több szempontból is sokkolóra sikerültek, nem csupán Magyarországon, de az egyébként jól teljesítő OECD-országokban is. Sajnos azonban negatív értelemben.

2022-ben ugyanis azok a 15 évesek írták meg a teszteket, akik a 2020-as évtől kezdve a koronavírus-járvány miatt országonként változó időtartamon keresztül, de zömében online, otthonról tanultak. Ennek következménye, hogy míg a természettudományos eredmények jelentősen nem változtak, matematikából az OECD-átlag 2018-hoz képest 15, a szövegértés eredményei pedig 10 ponttal esett vissza. Matekból így az OECD-országok tanulóinak átlageredménye 472 pont lett, szövegértésből pedig 476 pont.

A publikált tanulmányban azt írják; ez egyet jelent azzal, mintha szövegértésből egy félév, matematikából pedig háromnegyedév tanulása kiesett volna.

Magyarországon összesen 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket, aminek az eredménye szövegértésből még az OECD-átlagnál is gyengébb, mindössze 473 pontos lett. (Matematikából pedig mindössze egy ponttal sikerült meghaladnunk az OECD-átlagot.)

Ennél is aggasztóbb eredmény azonban, hogy szövegértésből a diákok 74 százalékának sikerült legalább a 2. szintet teljesítenie. Ők azok tehát, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy közepes terjedelmű szövegben meg tudják határozni a fő gondolatot vagy gondolatokat, továbbá egyértelmű, bár néha összetett kritériumok alapján találnak információkat, és képesek is reflektálni a szövegek céljára, ha erre kifejezetten felszólítják őket. A tesztet megíró 15 évesek körülbelül 26 százaléka ugyanakkor erre képtelen, ami lényegében egyet jelent azzal, hogy funkcionális analfabéták. Tudnak tehát írni és olvasni, de a szövegek megértése nehézséget okoz számukra.