Hatalmas a hiány az iskolapszichológusokból, a teljesítményértékelés irreális terhet róhat rájuk

Az iskolák felében valószínűleg nincs iskolapszichológus. A hiány évek óta fennáll, mégsem sikerült eddig kezelni a problémát. A bérezést is befolyásoló teljesítményértékelés azonban az óvoda-és iskolapszichológusokra is érvényes lesz a következő tanévtől. Ennek a részleteit mutatjuk most be.

Szervezzen a szülői nevelést támogató programot, készítsen a mentális egészséget támogató plakátokat, vegyen részt iskolai krízisintervenciós team megalakításában – többek között ezeket javasolják az iskolapszichológusoknak. Április elején nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a pedagógusok telejsítményértékelésének részletes szempontjait.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények és a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott óvoda-és iskolapszichológusok számára is kidolgozták a módszertant. Ennek az alapelvei és a rendszere többnyire hasonlít az általános iskolai pedagógusokra vonatkozó részhez, aminek a részleteiről és esetleges buktatójáról ebben a cikkben olvashattok részletesebben. Most a teljesítményértékelés mentális higiéniával foglalkozó szakemberekre vonatkozó sajátos elemeit gyűjtöttük össze.

Az értékelés két részből áll, vannak személyre szabott célok, illetve egységes szempontok is, összesen hét. Ebből hat teljesen egységes, további egy pedig intézményi, illetve (igazgatók esetében) fenntartói szinten határozható meg. A szövegből az is kiderül, hogy összesen három egyéni célt kell meghatározni az iskolapszichológusoknál is. Ehhez annyi keretet ad a rendelet, hogy a céloknak illeszkedniük kell a munkaközösség feladatköréhez, lehetőség van rá, hogy szakmai, nevelési/módszertani, valamint egyéb területeket öleljenek át, illetve magukban foglalhatnak az alapfeladatként elvégzett tevékenységekkel kapcsolatos, egyértelmű minőségi vagy egyéb mutatóhoz kapcsolódó elemeket is.

Példákat is felsorolnak a személyre szabott célokra, de kiemelik, hogy ezek mindenkinél egyéniek lesznek majd. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott óvoda- és iskolapszichológusok esetében az alábbiak:

„Szervezzen a tanév során legalább Y alkalommal a gyermekek, tanulók számára a személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megelőzésével kapcsolatos pszichológiai jellegű foglalkozást, tréninget.”
„Szervezzen a tanév során legalább C számú szülői nevelést támogató, pszichoedukciós jellegű programot az intézményébe járó gyermekek, tanulók szülei számára.”
„Készítsen évente S db különböző, a mentális egészséget támogató, pszichoedukációs célú segédanyagot, plakátot, brossúrát az intézménybe járó gyermekek, tanulók, azok szülei illetve nevelői számára.”

A példákban szereplő ajánlásokat teljesen irreálisnak tartja Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja. Az iskolapszichológusok eddig is leterheltek voltak, teljesen leköti a munkaidejüket, hogy elvégezzék a kötelező méréseket. Kérdéses, hogy ezeket az egyéni célokat mikor fogják tudni teljesíteni, de Nagy Erzsébet szerint ez általánosságban problémát jelenthet majd az összes pedagógusnál.

A szakszervezetek követelik, hogy vonják vissza a teljesítményértékelésről szóló rendeletet

A PDSZ és a PSZ közös sztrájkbizottsága kibővíttette az eddigi sztrájkköveteléseket: követelik a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló rendelet visszavonását. Továbbá, hogy a kormány az EFOP PLUSZ programban foglalt vállalásainak megfelelően a teljesítményértékelés módját a szakszervezetekkel együtt alakítsa ki.

A bérezésre is hatással lesz az értékelés

Alapvetően a megszerzett pontszám (maximum 100 pont) alapján dől el, hogy ki milyen kategóriába kerül.

Kiemelik, hogy objektívan rögzíteni kell, hogy az egyéni teljesítménycélonként elérhető maximálisan 8 pontból milyen szintű teljesítés esetén hány pont szerezhető meg.

"Nem cél, hogy más intézményekhez hasonlítsa az értékelő a teljesítményeket, hiszen az eredmények nem is feltétlenül összevethetőek" – írják a rendeletben. Az alkalmazandó értékelési kategóriák a következők:

kiemelkedő teljesítmény (az elérhető pontszám 80%-a vagy afeletti),
átlagos teljesítmény (50–80% között),
fejlesztendő teljesítmény (50% alatti).

Erről a PDSZ választmányi tagja elárulta, hogy korábban már csinált egy tesztidőszakot a rendszerről a kormány. A pilot verzióban még az szerepelt, hogy ugyanúgy három kategóriába lehet osztani a pedagógusokat, de egymáshoz viszonyítva. Ez valószínűleg nem működött és ezért írták át a rendeletet arra, hogy a pedagógusok, iskolapszichológusok a pontszámaik alapján kerüljenek kategóriákba, egyénileg, így most a vezető élhet azzal az opcióval, hogy mindenkit kiemelkedő teljesítményű kategóriába sorol. Ugyanakkor sok múlhat azon, hogy milyen a viszony az igazgató és a dolgozó között, ezért az objektivitás egy kulcskérdés lehet az értékelés során.

Az értékelés a béreltérítést befolyásolhatja, illetve ez alapján kerülhet sor fejlesztési szükséglet megfogalmazására, az alábbiak szerint:

a kiemelkedő teljesítményt nyújtók esetén indokolt lehet a többletjuttatás biztosítása;
az átlagos teljesítmény nem, vagy csak kivételes esetben alapozza meg többletjuttatást;
a fejlesztendő értékelési tartományban lévők esetében az értékelő rögzíti a fejlesztendő terület megnevezését, valamint az értékelt személlyel közösen meghatározott fejlesztési eszközt (pl. továbbképzésen való részvétel, hospitálás).

Teljesítményértékelés van, iskolapszichológus viszont alig

Az iskolák közel felében nincs pszichológusi státusz, pedig nagy szükség lenne szakemberekre – írtunk erről 2022-ben. A T-TUDOK felmérésből - amely egyébként az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült - kiderül, hogy a hátrányos helyzetű iskolák az átlagnál jóval nagyobb mértékben hiányolják az iskolapszichológust. Nagy Erzsébetet is kérdeztük arról, hogy mekkora jelenleg a hiány a pszichológusokból, de nem tudott válaszolni, ugyanis állítása szerint évek óta nem közöl velük erről adatokat a kormány.