A magyar diákok 27 százaléka funkcionális analfabéta, mégsem kapnak megfelelő segítséget Közoktatás
Tornyos Kata

A magyar diákok 27 százaléka funkcionális analfabéta, mégsem kapnak megfelelő segítséget

Rendszerint csak azok a gyerekek kapnak segítséget, akik komoly gondokkal küzdenek és már az olvasott szöveg értelmezésével is nehézségeik vannak.

A 15 éves diákok képeségeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésen a magyar diákok évek óta rosszul teljesítenek. A legutóbbi, 2022-es felmérésből kiderült, hogy a tanulók 27%-a funkcionális analfabéta. "A tanulók szövegértési nehézségei már az alsó tagozat végén tetten érhetők, ám a segítségre szoruló gyerekek kétharmada nem kap megfelelő szaksegítséget" – mondja a lapunknak elküldött sajtóközleményben Sipos Zsóka gyógypedagógus és logopédus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszékének főiskolai docense.

Mi az a funkcionális analfabetizmus?
A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész.

Sipos Zsóka felmérte a negyedikes gyerekek olvasási képességeit, ehhez a Meixner Ildikó nevéhez fűződő olvasólapokat használta. A kutatást egy 1000 fős, iskolai végzettségre, település- és iskolatípusra egyaránt reprezentatív mintán végeztek el, a felmérés pedig megerősítette a többi nagymintás vizsgálat – vagyis a PISA- és a kompetenciatesztek – eredményeit. Többek között arra jutott, hogy a gyerekek olvasási képességeit a szülő szociokulturális háttere jelentősen befolyásolta, vagyis a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák gyerekei jobban teljesítettek a felmérésen. Az Eduline-on korábban arról számoltunk be, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, iskolába bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás.

"Vizsgáltuk azt is, hogy a nehezen olvasó diákok mennyire jutnak hozzá a megfelelő szaksegítséghez. Sajnos azt láttuk, hogy ezeknek a gyermekeknek mintegy kétharmada semmilyen segítséget nem kap” – magyarázta a szakértő, majd hozzátette, hogy azok a tanulók jutnak nagyobb eséllyel szakmai támogatáshoz, akik nemcsak lassan és sok hibával, döcögve olvasnak, de az olvasott szöveg értelmezésével is gondjaik vannak.

Fontos szerepük van a szülőknek

Ugyanis ők is észrevehetik, ha nehézségeik vannak a gyerekeknek. A szülő számára árulkodó jel lehet, ha azt látja, hogy a gyerekének nehezen jutnak eszébe a szavak. Sipos Zsóka kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az iskolás kor előtti időszakra kialakuljon a gyerek nyelvi tudatossága is, vagyis a kicsiknek meg kell érteniük, hogy a nyelvünk építőkockákból épül fel. A szakértő szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű impulzusok a gyerekek beszédfejlődése szempontjából elengedhetetlenek és kiemelt jelentősége van a közös családi programoknak, a meseolvasásnak, a mondókázásnak és a beszélgetésnek is.

 

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie Közoktatás Kurucz Tünde

Kiderült, hány elsősnek kellett idén évet ismételnie

Még mindig toronymagasan elsőben a legnagyobb az évismétlők aránya – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére megküldött adataiból, ugyanis az elmúlt tanév végén százból továbbra is mintegy öt olyan gyerek volt, akiknek idén újra kell járniuk az első osztályt. Rajtuk kívül ötödikben és hetedikben is magas volt a bukási arány.