Az oktatáskutatók szerint megfelelő előkészítés után szükség lenne a szétaprózott iskolarendszer átalakítására, de a hogyan nagyon nem mindegy.

Az önkormányzati választások után ismét napirendre kerülhet a kisiskolák bezárása - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a hvg360. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára fake newsnak nevezte az értesüléseket.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban azt mondta, hogy kormány még 2022 nyarán megígérte az EU-nak, hogy azokat a kistelepülési iskolákat, ahol az osztálylétszámok nem érik el a 10 főt, és az iskolába járó gyerekek száma is 100-120 fő alatt marad, átszervezik és valamilyen módon integrálják egy központi intézménybe. Pintér Sándor pedig ezzel kapcsolatban a beiktatásakor úgy fogalmazott:

„Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat.”

A kisiskolák bezárása nem új ötlet

A szétaprózott magyar iskolarendszert nem először próbálták meg optimalizálni, de eddig minden kormány visszatáncolt, pedig a szakemberek szerint megfelelő előkészítés után nagyon is szükség lenne az átalakításra.

Lannert Judit oktatáskutató a portálnak kifejtette, hogy egy ilyen átszervezésnek a teljes iskolahálózatot kellene érintenie, nem pedig csak fűnyírószerűen a kistelepüléseket. Nem lehet csak úgy bezárni egy iskolát, és azt mondani, hogy a gyerekek menjenek át a szomszédos településre, ha nincsen út vagy megfelelő közlelekedés.

Lannert ezért inkább a tankerületekre bírná az átszervezést, feltéve ha ehhez helyi szinten megvan a szükséges kompetencia, például a statisztikai, közgazdasági elemző háttér. Emellett pedig meg kellene indokolni, miért pozitív dolog az átalakítás, például könnyen el tudnak jutni a gyerekek, jobbak a tanárok stb.

Nem enyhítené a tanárhiányt

Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a kisiskolák fenntartása fajlagosan többe kerül, de az arányuk a teljes oktatási rendszerben alig 1 százalékot tesz ki. Emiatt önmagában még nem lenne szükség a bezárásukra. Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató kiemelte, hogy ezekben az intézményekben kevés a diák és kevés a tanár.

„Őrületes illúzió azt gondolni, hogy Magyarországon azért van tanárhiány, mert sok a kisiskola”

– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az utóbbi években Budapesten és a nagyvárosokban nőtt leginkább a pedagógushiány.

Iskolabuszokra is szükség lehet

Varga jó példaként hozta a finn iskolarendszer átalakítást, amelynek keretében gyakorlatilag a nagyobb településekre központosították az iskolákat. Az oktatáskutató szerint ideális esetben helyi szinten két tanítóval szükség lenne alsó tagozatra, ha van elég gyerek. Felsőben azonban ezekben az iskolákban nem tudnak olyan minőségben tanítani, mint egy olyan intézményben, amelyik jobban felszerelt és pedagógusok tekintetében is jobban ellátott.

Az oktatáskutató megjegyezte, hogy fontos kérdés, hogy a gyerekek hogyan jutnak majd a nagyobb iskolába. Ha a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor iskolabuszrendszert kellene kialakítani.