Betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter Közoktatás
Kurucz Tünde

Betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter

"A gyerekeknek az iskola után pihenni kell, nem feladatokat megoldani." - nyilatkozta Barbara Nowacká oktatási miniszter miután Lengyelországban az általános iskolákban betiltották a házi feladatot.

A ma7.sk szerint a rendelkezés áprilistól lép érvénybe a lengyel iskolákban, amit a hvg.hu szúrt ki. Nowacká kiemelte, hogy az intézkedést néhány éven belül a középiskolákra is kiterjesztihetik. Az oktatási miniszter egyébként még karácsony alőtt azt kérte a pedagógusoktól, hogy ne adjanak a szünetre leckét a gyerekeknek, mert a szabadidő, az ünnepnapok és a hétvégék a pihenésre vannak.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy egy 2016-os OECD elemzés szerint az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha a diákok pihenhetnek, és sok időt tölthetnek a szabad levegőn. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amelyre a későbbi tudást építhetik.

Hogy mennyire leterheltek a diákok jól miutatja, hogy ehhez képest az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 óra volt.

A tanulmányban nemcsak az általános iskolásokat, hanem középiskolásokat is vizsgálták. Érdekes, hogy itthon a 15 évesek hetente 6,2 órát töltöttek csak a házi feladatok megírásával. Ehhez képest az OECD-átlag csak 4,9 óra volt. Ráadásul a magyar gyerekek iskolán kívüli tanulási ideje is nagyon magas: heti közel 8,5 órát tett ki.

Nowacká ezek után bejelentette, hogy márciustól 30 százalékkal emelik a tanárok fizetését, de ehhez viszont hatályba kell lépnie a költségvetési törvénynek, amely a törvényhozási folyamat végén január 29-én kerül az államfőhöz.

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.